Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Fertőző betegségek Itt mice is felléphet, (bár contagiosus volta nem valószínű), hogy a járványok liol súlyosak, hol enyhék, hogy gyakran okoz infectiosus szövődményt -(endocarditis stb.), és továbbá a bakt. vizsgálatok. Létrejöttét számos praedisponáló alkalmi ok segítheti elő, így a meghűlés, trauma, hosszas kimerítő betegségek, nedves lakás; sőt úgy látszik, hogy egy öröklött diathesis is létezik, mely e bajra hajlamosít. Főkép a mérsékelt földöv területén, leginkább a 15—30 év között, mindkét nemnél egyforma arányban fordul elő. A betegség lényege egymásután több Ízületben fellépő, mulékony jellegű gyulladásban áll, melynél a képződött exsud. genyedésre hajlamot nem mutat. A tünetek rendesen rázó hideggel és hirtelen beálló lázzal kezdődnek (ritkán, llu/0-ban, egy-két napi rosszullét, tagfájdalmak is előzhetik meg), ez rendesen remittáló, magas majd alacsony jellegű; újabb ízület lobosodásá- nál újból felszökik. A láz mellett egy vagy több ízületben igen heves fájdalmak lépnek fel. a beteg mozdulatlan lesz, a beteg Ízület megduzzad, felette a bőr kékes vörös, forró, fénylő, feszes lesz, az ujjbenyomást megtartja; érintésre is igen fájdalmas. 2 — 3 nap alatt a lobtünetek visszafejlődnek, de ezalatt újabb Ízület betegedhet meg, s a lobnak e vándorlásától függ a betegség lefolyása és ideje. Leginkább a nagyobb és csak ritkábban a kisebb ízületek betegednek meg, s inkább először az alsó végtagok ízületei. (Rendes sorrend: térd, boka, kéztő, váll, könyök, ritkábban csípő, kéz- és lábujj ízületek, még ritkábban a csigolya közötti, kulcs-, szegycsonti és állkapocs Ízületek.) A láz, az álmatlanság, a fájdalom nagysága a megbetegedett ízületek számával fokozódik. Monarthritis ritka, de -••enyhe tünetek, u. n. subacut alak előfordul; gyermekeknél úgy az ob- jectiv mint subjectiv tünetek enyhébbek. A betegek erősen izzadnak, nyelvök bevont, étvágytalanok, szomjaznak ; a vizelet kevés, sötét, színű. A vér fibrin tartalma növekedett. Az érlökés telt, de könnyen elnyomható. A kórjóslat előre meg nem állapítható, mert szövődmények 50’Ar ban előfordulnak és a javulás közben visszaesések igen gyakoriak; egyszerű esetek lefolyása 6 nap és 6 hét közt ingadozik a megbetegedett Ízületek száma szerint. A már kiállott betegség recidivára nagyon hajlamosít. Halálhoz vagy utóbajokhoz csakis szövődmények vezetnek. Leggyakoribb komplik.: endo- és pericarditis, ritkán myocarditis, pleuritis, pneumonia, peritonitis, cystitis, bronchitis, conjunctivitis és iritis, a bőrön miliaria crystallina, ritkán urticaria vagy bőralatti csomó képződések. Néha hyperpyretikus hőmenettel súlyos, rendesen halálos végű agyi tünetek lépnek fel (rendesen coma, néha delirium előzi meg). A peliosis rheumat. 1. 50. 1. Utóbajként vitium, izomatropliiák stb. említendők. A kórjelzés a tünetek alapján könnyű. A heveny alak néha idültbe mehet át. Feltűnő, hogy mily gyakran előzi meg angina és tonsillitis a betegséget, úgy hogy talán jogosan tartják ezeket az infectio kapujának. Th. A polyarthritis specificus gyógyszere a salicylsav és annak készítményei. Hatása a lobtünetek visszafejlődésében, a láz és fájdalom megszűntében nyilvánul, de úgy látszik a szövődmények kifejlődését 2*
