Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Izombetegségek 2—3 hétig tartó prodromák (levertség, főfájás, álmatlanság, fájdalmak a végtagokban, tarkó és hátizmokban) gyakoriak. Néha angina előzi meg. Ez után (néha prodrom. nélkül) egyes izom csoportok nyomási érzékenysége, majd activ és passiv mozgásnál fájdalmassága, majd vizenyője támad (kemény, feszült, ritkán lágyabb oedema). Az oedemák bizonyos egymásutánban lépnek fel a test különböző részein, de mintegy szabály, hogy a kezek és az összes Ízületek érintetlenül maradnak. A bőr és bőr alatti kötőszövet is szenved s a végtagok néha alaktalan tömeggé változnak át. A szívizmot kivéve, a csontváz összes izmai megbetegedhetnek. Leggyakoribb az alsó és felső végtagok bántalmazottsága. A beteg részek motorice hüdöttek. A szem izmok, garat izmok, gége izmok stb. is részt vehetnek a bántalomban. Feltűnő jelenség a nagymérvű izzadási hajlam. Az inreflexek az oedemás feszülés folytán hiányoznak. Álmatlanság állandó tünet. A lép sokszor nagyobb. Veszélyes szövődmény a liurutos tüdőgyulladás és az ebből fejlődő, exitust okozó gangraena púim. és pleuritis. A láz rendes tünet és leginkább remittáló jellegű (38'5 — 39*0° C.). A lefolyás hevenyés, subacut és idült (8 hó — 2 — 3 év) lehet. A lefolyás és kórjóslat főkép attól függ, hogy a légzési és nyelési izmok mikor vagy nem támadtatnak meg. Gyógyulás még félheveny alaknál is lehetséges: idült alaknál az izmok sorvadásos zsugora marad vissza. Th. Tisztán tüneti. ■203 Myositis ossificans progressiva. Kóroktana homályos; az átöröklés nem valószínű. Többen veleszületett kórhajlamot vesznek fel (e mellett szól az ily egyéneknél gyakori torz képződés a kéz ujjakon). Alkalmi okul mindig trauma szerepel (ütés, lökés, elesés). Férfiaknál gyakoribb. A bántalom mindig a 20-ik életév előtt és már legtöbbször az első élet években kezdődik: lényegét az izom gyurmájában valamely traumás behatás után lefolyó gyulladás képezi, mely valódi csont képződéshez vezet. Az első tünetek leggyakrabban a tarkó- és hátizmokban lépnek fel, aztán hosszú évek során újabb és újabb izomcsoportok betegednek meg, mindig trauma folytán. A folyamat rendesen az illető izom csoport fájdalmával (lázzal) kezdődik, majd tészta tapintatu, vizenyős duzzadás támad, aztán 8 —10 nap vagy több hét után a láz és fájdalom szűnik, a beszü- rődés el tűnhetik, de legtöbbször kemény inas tapintató képlet marad vissza, végül apró csont magvak, borsó- vagy mogyorónyi nagyságú csont-teste- csek, később lemezes formát öltve támadnak, melyek az izom működését gátolhatják. Csontosodás érheti a szalagokat, Ízületeket is s így teljes mozdulatlanság, mozgási lehetetlenség, a gerincoszlop merevsége, rágási képtelenség (állkapocs Ízület merevsége) stb. áll be. Epek szoktak maradni: a kéz-ujjak és lábtő Ízületei, a mimikái arc izmok, szem-, fül-, gége-, szív-, rekesz- és záró izmok. A betegség 15 — 20 évig is eltarthat. Az exitust rendesen szövődmény (tüdőgyulladás) okozza. Th. Specificus szerrel nem rendelkezünk. Prophylactice a traumák kerülendők. Az acut rohamoknál tüneti lob-ellenes eljárás javait. A sorvadásos izmokat villamozzuk. Az állkapocs Ízület merevségnél esetleg*
