Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
196 Tauszk Ferenc viz fajsúlyát; idegen alkatrészeket nem tartalmaz. — A betegek rendszerint erősen lesoványodnak és étvágyuk ellentétben a diabetes mellitus-sal, nem fokozott. Szövődmények ritkák. A bántalom évtizedekre terjedhet. Az exitus rendszerint kimerülés következménye. 'Fii. Nagy súly helyezendő a beteg nyugalmára és célszerű táplálkozására. A bőr ápolása szempontjából langyos fürdők rendszeres használata javait. Viz helyett a gyenge égvényes vizek ivása ajánlatos. Gyógyszerek közül első sorban az opium említendő és itt is mint a diabetes mellitusnál nagy adagokban alkalmazandó. Fokozatosan 0'60— 0’80 ctg-ra fel emelkedhetünk, mely napi dosisnál azután a betegek hosszabb időn keresztül meg maradhatnak. Egyesek nag} on dicsérik az extract. Valerianae-t (2—30 grin, pro die), az acidum nitricum dilutumot (4—10 grm. pro die). Azon gyógyszerek közül, a melyekkel még kísérleteket tettek, állítólag eredménynyel, felemlítendők az antipyrin, pilocarpin, secale cornutum, brom- kali, jódkali. Úgyszintén kísérleteket tettek az állandó áram alkalmazásával és pedig oly módon, hogy a positiv sarkot a gerincoszlopra, a negativ sarkot pedig felváltva egyik másik vesetájékra teszik. Újabban Niesten nagyon dicséri az amylenhydratot (gelatina capsulában, 1 grm. reggel és 1 grm. este; utána 1 pohár sör.) Húgysavas diathesis. Kösz vény. (Arthritis nratica). A bántalom lényege abban áll, hogy a húgysav, mely a vérben megszaporodott, időszakonként fájdalmas rohamok kíséretében az ízületekben rakódik le. A bántalom lényege nem tekinthető még végleg tisztázottnak, így általánosságban csak az mondható, hogy bár a kórképnek alapokát a húgysav felhalmozódása képezi, a tulajdonképeni lényeg a húgysav kiválasztásának megnehezítésében keresendő. Azon okok közül, melyek létrejöttére befolyással vannak, fel említendők az öröklékenység, túlbö étkezésT kiváltkép hús túlságos élvezete, alkohollal való visszaélés, kevés testmozgás, stb. Ezen főleg idősebb férfiaknál előforduló betegség enyhébb alakjai gyakoriak, de súlyosabb féleségei nálunk ritkák. A köszvény egy kifejezett rohammal többnyire éjjel veszi kezdetét és pedig rendszerint az egyik nagy ujj lábközépujj percében székelő igen heves fájdalmakkal (podagra). A bántalmazott Ízület lob képét mutatja. A fájdalom nappal rendszerint enyhül, hogy éjjel annál hevesebbé váljon, de a fájdalmak fokozatosan enyhülnek és néha napok, máskor hetek múlva egészen elmaradnak és az Ízület régi alakját egészen visszanyeri. A rohamot sokszor általános tünetek, szédülés, roszullét, stb. előzik meg. A rohamok rendszerint rövidebb-hosszabb időközökben ismétlődnek és nemcsak az öreg ujjra, hanem más Ízületekre is: kéztőre (chirargra), térdre (gonagra), stb.-re terjedhetnek. Hosszú ideig fennálló köszvény az ízületek állandó elváltozását eredményezi, sőt köszvényes fekélyek képződésére is szolgálhat alkalmuk A köszvénynél a locális elváltozáson kívül igen gyakran endoairteriitis, zsugor vese, endocarditis és myocarditis chronica, adipositas universalis, stb. van jelen. A vér húgytartalma megszaporodott; úgy szintén szaporodott a húgysav a vizeletben a roham tartama alatt, mig rohammentes időben ellenben a vizelet húgysav tartalma csökkent.
