Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

A vesék és mellék vesék megbetegedései 177 nél relatív polydypsia van jelen s e mellett addig, míg az egészséges ember a megivott víznek 9 -12yo-át már az első órán át kiüríti a bőrön és a tüdőn keresztül, a mint az Tauszk vizsgálataiból tűnik ki, addig a vesebeteg ugyanannyi idő alatt a megivott vízből csak l^/o-ot veszít. IY. Uraemia. Az uraemia klinikailag hol az egész testre kiterjedő gör­csök alakjában nyilvánul a beteg eszméletlensége mellett, hol makacs há­nyásban, hasmenésben, nehéz légzésben, bőrviszketésben stb. Létrejöttét illetőleg számos nézet van és volt felállítva. Nyilván a szervezetben visz- szatartott és a vérben felhalmozódott húgyalkatrészek hozzák létre, melyek kiválasztása a vesék hiányos működése folytán tökéletlen. Egyesek a húgyanyt okolták, de valószínűbb, hogy az uraemia direct okozója a vérben foglalt fermentum hatása alatt abból képződött szénsavas ammonium. Az esetek túlnyomó többségében a vizelet mennyiségének a csökkenésével esik össze, azonban ezen szabályt általánosítani nem lehet, mert látni urae- miát sok vizelet mellett, mikor a toxikus anyagok kiválasztása hiányos és elmaradhat az uraemia kevés vizelet mellett, a mikor a toxikus anyagok bélen, bőrön stb. keresztül választatnak ki. Y. Szív elváltozása. A vese elváltozásokhoz igen gyakran társul a bal gyomrocs túltengése. A legkülönbözőbb elméletek lettek erre vonatkozó­lag felállítva. Cohnheini a vérkeringési zavar folytán megnagyobbodott literes nyomásban keresi az okot Traube azt hiszi, hogy a hiányos vese­működés következtében a vérben visszatartott toxicus anyagok először az üteres vérnyomás megnagyobbodását eredményezik, mely azután a bal gyomrocs túltengését vonja maga után. Gull és Sutton szerint a szív hypertrophia a vese elváltozással egy időben fejlődő, a kicsi véredények szűkülésével járó elváltozásnak — endoarteriitis obliterans, arterio-capillaris fibrosis — következménye; ez utóbbi nézet azonban hitelét vesztette. YI. A vér elváltozása. Már régi tapasztalat, hogy az urümiában szen­vedőnél a vér hugyanytartalma a rendesnél jóval nagyobb. Korányi kimu­tatta, hogy elégtelen vese működésnél a vér konyhasó tartalma a rendes maxi­mumnál nagyobb, de a diuresis megindulásával a vér savó konyhasó tartalma a normalis minimum alá esik. Az extractiv anyagoknak felszaporodása mellett a vér savó fehérje tartalma alászáll és okozza a vér fajsúlyának kisebbe- dését. A mint Dieballa és Kétly L. kisérletei kimutatták, a fehérje tarta­lom ezen kisebbedése arányos az albuminuria foká\al. Rendkívüli fontos­ságú adatokat szolgáltattak Korányi Sándornak vesebetegeken végzett vér fagypont vizsgálatai, melyek több, a vese kortanával szorosan össze függő kér­dést vannak.hivatva meg világítani. Ezen vizsgálatok szerint a vese elégte­len működésének állandó következménye, hogy a szervezet nedveinek tér­fogat egységében oldott szilárd molekulák száma a retentio következtében felszökik és ezzel összefüggésben a vér fagypont sülyedése fokozódik és 0*56°-nál nagyobb, vagyis ekkor a betegség által létrehozott működési hiány a szervezet compensáló képességét felül múlja. Ezen diagnostikai jel a vese hiányos működésének legérzékenyebb tünete és semmiféle más vizsgálati eljárás által nem pótolható. Magyar orvosi Vademecum. II. 12

Next

/
Thumbnails
Contents