Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

4

valer. e 4.0 1. a. p. ad col. 80.0 Camphor, trit. 0.03 Syr. spl. 100 Mds. 2 őr. 1 gyk. vagy Kp. Inf. föl. digit, p. e 0, 25 : 80,0. Camph. trit. 0,03. Syr. rub. id. 15.0. MDS. 2 ó. 1 gyk. (104 /'.) Esetleg subcutan alkalmazunk kámfort. Kp. Camph. trit. 1.0 Aqu. dest. Spir. vin. áa 10.0. Mds. */, Pra- vazzal egyszerre (68 /.); avagy Aeth. sulf.-ból '/, Pravazzal. Torok kezdettől fogva gondosan tisztán tartandó. Toroköblitöül 3\-os bórviz, vagy Aqu. Calc. fele részben vizzel; bűzös leheletnél néhány csöpp 01. menth.-t teszünk a szájöblitő vizbe. Nagyobb fokú mirigy daganatokra jeges borogatásokat rakatunk, esetleg Ung. hydrarg. Ciner.-ot vagy jódos kenőcsöt is. Kp. Ealnjodat. 2.0 Jodi pur. 0‘05. ungnt. spl. 15'0 Mfungnt. (08/.) Ha a duzzadt mirigyekben genyedésre való hajlam mutatkozik, meleg pépes borogatásokat (Farina vagy Placent, sem. lini.) — Genyedés esetén a tályogot minél előbb megnyitjuk, hogy a geny a mélyebb kötőszöveti rétegekbe ne sülyedjen. Izületi gyulladásoknál a megtámadott ízületekre fölmelegedő borogatások, belsőleg natr. salicylicum. A skarlátos nephritis kezelésében a szigorú tej- diaeta igen fontos. Italul legcélszerűbb valamely alkaliás ásványvíz (Salvator forrásvíz). Véres vizelés esetén Kp. Liqu. ferr. sesquichl. 2,0 Aqu. dest. 150.0 syr. spl. 15.0 Ds. 2 ó. 1 evő vagy gykan. (62 f.) Erősebb hugyhajtőkat ne adjunk. Izzasztó fürdők kellő óvatossággal. Fürdő hőfoka 35—36" C., mely lassan 39—40 C.-ra is melegíthető. A beteg 20—25 percig marad a kádban, s utána lehetőleg két órán át nyakáig meleg takarókkal beburkolva marad. Az izzasztás alatt igyék sok tejet vagy Salvator vizet. Uraemia esetén jeges borogatás a fejre, morphium bőr alá föcskendése, chloroform belégzés.

Egyébként a skarlátos beteget, mihelyt láztalanná válik, s a hámlás megkezdődött, rendszeresen füröszteni kell, másodnaponkint 35 C-os vízben. A hámlási időszak vége felé a száraz bőr lehámlását zsíros bekenésekkel gyorsíthatjuk. Míg a hámlás teljesen be nem fejeződött, a beteget ágyban kell tartani, s az izolálást is addig teljes szigorúsággal meg kell követelni.

(i'erlóczy Zsigmond

Rózsás kiütés. (Rubeola.)

Irta: Dr. Gerlóczy Zsigmond.

Igen enyhe betegség, mely alig jár komolyabb tünetekkel. Többnyire csak sporadicusan fordul elő. Incubatio 8—10 nap — 3 hét. — Prod, tünetek sokszor teljesen hiányoznak, rendszerint csekély bágyadtság, étvágytalanság előzi meg a kiütés kitörését. — A kiütés legjobban hasonlít a kanyaróhoz, melylyel sokan identikusnak tartják. Először az arcon jelenik meg, s onnan terjed a törzsre és a végtagokra. Apró, pontszerű, halavány rózsaszínű kiemelkedés látszik a bőrön, mely később lencsényi, éles szélű, különálló foltokká alakul. A foltok hamar elhalványulnak; a kanyarós kiütéstől az a tulajdonsága különbözteti meg leginkább, hogy nem egyszerre és egyformán látható az egész testen, mert mikorra a végtagokat lepi el, akkorra már az arcon el is halványodott. Az is megkülönbözteti a kanyarótól, hogy hurutos tünetei csekélyek, vagy nem is mutatkoznak, s hogy a betegnek még a virágzás tetőpontján is, alig van, vagy igen csekély láza, holott a kanyarós betegnek ugyanekkor magas a láza. —