Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Klasz Pál: A gyakorló orvos

A gyakorló orvos 17 lépett már, többek között az Orvosi Rendtartás megalkotásával, melyre való utalással ezen tárgy további részletezésétől el is állok. Kívánatos, hogy a Szövetség törekvését e téren, mint egyéb az orvosok helyzetének javítására és a rend tekintélyének emelésére irányúlő működésében teljes siker koronázza; „kamarista“-meggyőződésemből eredő, még eddig el nem oszlatott aggályaim felhozásával e helyen nem kívánom senki lelkesedését rontani. A magán gyakorló orvos jogai és kötelezettségei iránt tételes törvé­nyeink következő főbb intézkedéseket tartalmazzák: Közegészségügyi törvényünk (az 1876. évi XIV. t.-c.) szavai szerint Magyarországon orvosi gyakorlatra csak annak van joga, ki az ország területén fennálló tudományos egyetemek által kiállított orvosi oklevéllel van ellátva és külföldi egyetemeken oklevelet nyert orvosoknak a gvógy- gyakorlat, a mennyiben nemzetközi egyezmények másként nem intézked­nének, csakis szabályszerű honosítás útján engedhető meg. Az osztrák örökös tartományokkal fönnállott reciprocitás, melynek alapján a két állam bármelyik egyeteme által kiállított oklevél kölcsönösen gyakorlatra jogosítónak ismertetett el, 1899 óta megszűnt, illetve a szomszédos határ- területekre és — bizonyos fönntartással — a mindkét állam polgárai által látogatott nagyobb fürdőhelyekre szoríttatott. Úgy maga a törvény azon­ban, mint ez utóbb említett újabb berendezés, a szerzett jogokat épségben tartották. A törvény fennebbi szabályai szerint orvosi gyakorlatra nem jogosí­tott egyéneknek betegeket keresetképen gyógykezelni és díjazás mellett gyógyszereket rendelni tilos és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (az 1879. évi XL. t.-c.) 92. §-a szerint: „Száz forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő: 1. a ki szabályszerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalomért orvosi, sebészi, fogorvosi vagy pedig olyan helyeken, a hol szülész vagy szülésznő van és ezek akadályozva nincsenek, szülészi teendőket végez 2. a ki szabályszerű jogosítvány nélkül gyógyszert bete­gek számára árul vagy elad, vagy bizonyos gyógyszert, hatósági tilalom ellenére, habár ingyen, osztogat vagy ád.“ Visszaesés esetében, ha a kihá­gást elkövetőnek utolsó megbüntetése óta 2 év még nem telt el, egy hónapig terjedhető elzárás és 300 forintig terjedhető pénzbüntetés állapí­tandó meg. Az ország területén gyakorlatra jogosult magánorvos bárhol szabadon letelepedhetik, köteles azonban a gyakorlat megkezdése előtt oklevelét az illetékes közigazgatási hatóságnak beiktatás és (a törvényhatósági közgyű­lésen leendő) kihirdetés végett bemutatni. A bemutatástól fogva mind­addig, míg gyakorlatának megszüntetését a hatóságnak be nem jelenti, a rögtöni veszélyben forgó betegeknek, díjazás mellett, első orvosi segélyt nyújtani tartozik; ha pedig, járvány idején, a hivatalos állásban levő orvo­sok a betegek gyógykezelésére elégségesek nem volnának és a hatóság — megfelelő díjazás mellett — járványorvosok kirendelését találná szük­ségesnek, rendes működése területén a kirendelést is elfogadni köteles. Rendes működési területén kívül eső vidékekre az orvos csak saját bele­egyezésével rendelhető ki. Járvány folytán megbetegültek részéről kért első segély megadását vissza nem utasíthatja és azon esetben, ha lakhelyen más orvos a gyakorlatot nem űzi, a továbbá gyógykezelést is elvállalni tartozik. (Lásd 3. cikkünket is.) Magyar orvosi Vademecum.

Next

/
Thumbnails
Contents