Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
182 VI. Ivarszervek. A) Férfi ivarszervek. A here vizsgálatánál a nagyságra és a metszlap minőségére alapítjuk a diagnosist. 1. A nagyságban lehet kisebbedéssel—a here elemeinek pusztulása folytán (atrophia testis) — vagy nagyobbodással dolgunk. Megnagyobbodás létesül vagy a here saját állományának megszaporodása vagy a hereburkok kitágulása által; az utóbbit vagy savó (hydrocele) vagy vér (haematocele) vagy geny (periorchitis purulenta) meggyülemlése, vagy kötő szövet szaporodása (periorchitis productiva) okozza. 2. A here gyengén szemcsés, egyenletes metszi apjáról rendesen here csövecskék vonhatók ki.'E metszlapon vagy diffus vagy körülírt elváltozások mutatkozhatnak. Diffus elváltozásnál a metszlap vagy sima, barnás, s róla canaliculusok le nem emelhetők (atrophia testis) vagy a metszlapot legyező alakban szétágazó fehér kötő szövet csikók szelik át (orchitis interstitialis, legtöbbször luetica), vagy a metszlapon egy ujdonképzett szövet lép fel, (cystadenoma, sarcoma, carcinoma, teratoma testis). Körülirtan képződhetik a herében: üreg — a mely vagy genyes (epididymitis et orchitis purulenta) vagy sajtos (epididymitis, orchitis caseosa) vagy ondóval telt (spermatocele, galacto- cele) — vagy képződhetik göb ; ez vagy apróbb, sajtos multiplex (tuberculosis disseminata testis) vagy nagyobb, sajtos, kötő szövetes gyűrűvel övezett, (gumma testis) vagy fehér, besüppedő, heges (orchitis fibrosa). A prostata ugyancsak nagyságában és metszlapján mutathat elváltozásokat. Megkisebbedett prostata metszlapja lehet normalis, mirigyes (atrophia prostatae) vagy heges, kötő szövetes, a mi többnyire rák képződés, jele (scirrhus prostatae). Megnagyobbodott prostata metszlapja lehet ugyancsak rendes mirigyes (hypertrophia adenomatosa v. myomatosa prostatae), vagy savós genyesen beszűrődött (prostatitis), mutathat üreg képződést — a mely üreg vagy genyes (abscessus prostatae) vagy sajtos (prostatitis caseosa) vagy lehet velős, egyenletes (carcinoma prostatae). Az ondó hólyag ürtere és bennéke képezi vizsgálat tárgyát. Az ondó hólyag lehet sorvadt, szűkült (atrophia vesiculae seminalis) vagy nagyobb, tágult; utóbbi esetben bennéke vagy savó (hydrops vesiculae seminalis) vagy geny (vesiculitis purulenta) vagy sajt (vesiculitis caseosa) vagy kő- (calculi vesiculae seminalis). [ A külső ivarszervek betegségeit (itt épúgy mint női ivarszervekéit) 1. a bőr betegségeinél]. Krompecher Ödön és Verebély Tibor B) Női ivarszervek. Az ovarium általában lehet a rendesnél kisebb vagy nagyobb. Kisebb ovarium metszlapja vagy egyenletesen kötő szövetes (atrophia simplex) vagy hyalin vastag falú erekkel behintett (angiodystrophia ovarii). Megnagyobbodott ovarium vagy solid vagy cystikus. Tömött megnagyobbodást vagy folvadék beivódás — savós beivódás (oophoritis serosa minden peritonitis- nél), genyes (oophoritis purulenta) vérzéses beszürődés (oophoritis haemorrhagica) — vagy szövet ujdonképzés okoz; utóbbi vagy élesen körülírt, tömött (fibroma, sarcoma) vagy az ovarium felszínén ülő papillaris (papilloma superficiale ovarii) vagy a szomszédságot infiltráló, lágyabb (carcinoma). Cystikus ovariumban vagy egy vagy sok az üregek száma. Egy cysta lehet:
