Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
162 Krompecher Ödön és Verebélyi Tibor nyirkmirigylob (lymphadenitis regionalis) után általános pyaemiához vezet. Utóbbi kifejlődhetik azonban a behatolási kapu épsége mellett is. Maga a pyaemia vagy hevenyen vezet halálhoz, vagy lassú lefolyású és a tályog körültokolódásával járhat. Az infektiosus granulomákhoz, mint specifikus sarjadzási lobokhoz számíthatók még az anthrax, a lágy sanker (ulcus molle), a typhus és pestis is, a melyeknél azonban a nagyfokú gömbsejtes infiltratio és az esetleges elgenyedés teljesen elnyomják a kis fokú sarjazást úgy, hogy általánosságban hozzátartozandóságuk az infectiosus granulomákhoz még kevéssé elfogadott. Y. Daganatok. A daganatoknál, ismeretlen okból a test sejtjei szaporodásnak indulnak, regenerativ tendentia nélkül, ellenben hajlammal regressiv elváltozásokra, korlátlan növekedésre és metastasis képzésre. A daganatok tulajdonképeni oka ismeretlen. Azon tények, hogy öregkorban, hegekből, callusból, atypikus lobos hám burjánzásból (leukoplakia linguae) trauma után (alsó ajkat izgató pipa csutora, nyelvet sértő fog), lefüződött ébrényi csirokból fejlődhetnek daganatok, arra mutatnak, hogy abnormalis viszonyok közé jutott sejtek hajlandók daganat képzésére. De kétségtelen, hogy daganat képezésliez ezeken kívül valami kiváltó ok (parasita ?) is szükséges. Ezen ismeretlen ok behatására a szervezet normalis sejtjei oszlás utján történő szaporodásnak indulnak. Ha a sejt szaporodás eredménye egyféle daganatszövet, histoid, — ha pedig a sejt szaporodás utján kötő szövetes stroma és valamely parenchyma fejlődik, szervekhez, orgánumokhoz hasonló, organoid daganatokról beszélünk. Mig regeneratiónál hypertrophiánál és lobnál a regenerált szövet a pusztult szövet helyébe lép s annak működését végzi, addig daganatoknál e regenerativ jelleg hiányzik és a daganat szövete úgy bonctanilag, mint szövettanilag és physiologikusan eltérően viselkedik a normálistól. Bonctanilag a daganat — mint neve is mutatja — göbös (tuber) gombaszerű (fungus), kocsányos (polypus), bolyhos (papillosus), vagy beszürődé- ses (infiltratio) térimé nagyobbodást képez. Szövettani szerkezetében is többé- kevésbbé eltér az anya szövet szerkezetétől; ha az eltérés kisebb, úgy, hogy nagyjában megfelel az anya szövet szerkezetének, typusos, ha az eltérés nagy, atypusosnak szokás a daganatot nevezni. Ez az eltérés vagy a szöveteknek a rendestől különböző elhelyezésében (heterotopicitas), vagy a sejteknek abnormalis nagyságában, alakjában (polymorphismus) vagy a sejtek számában (sejtdússág) nyilvánul. Physiologikusan abban tér el a daganat, hogy a szövete nem végzi physiologikus functióját (pl. mirigy rák sejtjei nem képeznek váladékot) hanem az anyagcserét oly mederbe irányítja, mely a szervezet senyvédésére (cachexia) vezet. A daganatok úgy keringésbeli, mint bizonyos regressiv és progressiv elváltozásokra hajlandók. A keringésbeli zavarok közül: vérzések és oedema, regressiv elváltozások közül: nekrosis (coagulatio, elsajtosodás, és colli- quatio) és degeneratiók (nvákds, zsíros, glycogen, elmeszesedés, pigmentatio, szarusodás); a progressivek közül a lobosodás (abscedálás és ulcerativ és cystaképződés szerepelnek. Minden daganatsejt főleg ugyanazon elvál-
