Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
152 Krompecher Ödön és Yerebély Tibor teria, typhus, leukaemia). Ugyan ily alapon sikerült állatoknál mesterségesen is előidézni. Erszükités folytán a parenchymasejtek elzsirosodásához (amyloid vajvese) és chronicus lobokhoz vezet (chronicus hasmenés bél- amyloidnál). Ezen általános amyloidon kivül kivételesen körülirt amyloid is észlelhető, pl. hegekben, daganatokban, főleg conjunctivában. Az amy- loidhoz számítják az u. n. corpora amylaceákat v. corpora amyloideákat, melyek kerek vagy ovalis, concentricusan rétegzett, esetleg elmeszesedő, jóddal sárgára vagy kékre, vöröses kékre festődő szemcsék. Előfordulnak a prostatában, agyban, tüdőben, nyákhártyákban, tumorokban. 8. Pigmentationál a festék vagy oldat vagy szemcse, utóbbi pedig rög vagy kristály. Oldat csak holt anyagot (elhalt sejteket, sejtközötti állományt) képes megfesteni, élő sejtben a festék mindig szemcsés. A festék vagy a testen belül képződik (endogen) vagy kivülről jut a testbe (exogen). Az endogen festék vagy haemoglobinból képződik (haematogen pigmentatio) és pedig vagy direkt módon vagy a máj közvetitésével mint epefesték (icterus) vagy nem a haemoglobinból autochton módon mint sejttermék (metabolicus festék). Hoematogen pigmentatio. A haemoglobin mint olyan soha nem képez festéket, hanem vegyi elváltozás után. Ezen elváltozás vérzésnél a szövetekben vagy magában a véráramban megy végbe. Vérzésnél a haemoglobinból vagy haemosiderin vagy licematoidin fejlődik. Előbbi vastartalmú (berlinikék reactiót adja) mindig amorph és csak sejttevékenység útján képződik, miért is az ép és elhalt szövet határán főleg sejtekben található. A haematoidin, mely azonos a bilirubinnal vasmentes, kristályos vagy rögös, a Gmelin szinreactiót adó, sejttevékenység nélkül főleg oldott haemoglobinból képződik, miért is főleg vérzések közepén található. A véráramban végbemenő haemoglobin kioldódása haemog- lobinaemiát esetleg haemoglobinuriát okoz, átalakulásánál pedig részben vastartalmú, részben vasmentes festékek rakódnak le a szövetekben. Anae- miáknál a haemoglobin szétesése folytán főleg haemosiderin rakódik le a szövetekben (siderosis). Maláriánál a haemosiderin mellett vasmentes malaria melanin, liaemochromatosisnál, mely főleg alkoholismus, cachexiák kapcsán lép föl, a haemosiderin mellett a sima izomsejtekben sárgásbarna vas- mentes haemofuscin válik ki porszerü szemcsék alakjában. Icterusnál a máj által képzett epe a vérbe jutva cholaemiát okoz; a bilirubinnak oldat vagy rögös, ritkán kristályos lerakódása sárga elszíneződéshez vezet, mely legkifejezettebb a sclerán s hiányzik felnőttek agyában. Icterus háromféleképen fejlődhet: 1. ha az epe lefolyása az epecapillari- sokból gátolt akár a nagy, akár a kis epeutaknak, nyák, kő, daganat vagy heg okozta elzáródása vagy összenyomatása folytán (pangásos vagy resorp- tiós icterus). 2. ha a májsejtek zavart működése folytán az epekiürités a sejtekből zavart; ide számíthatjuk a fertőzéseknél (pneumonia), mérgezéseknél (alkohol, arsen, phosphor), idegbajoknál (ideges paracholia) s valószínűleg a szívbajoknál fellépő icterust. 3. ha fokozott haemoglobin szétesés folytán epetúlképzés s azért elégtelen kiürülés forog fenn (a régiek haematogen, illetve haemato-hepatogen icterusa). Ide tartozik a transfusió- nál fellépő icterus s valószínűleg az Í£terus neonatorum, a mennyiben a szülés után beálló megváltozott anyagcsfere következményének tekinthető. Az antocltton pigmentatio physiologikus példái a bőr, iris, haj barna vagy fekete (melanin) és a zsir, corpus luteum sárga festéke (lipochrom).
