Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
148 Krompecher Ödön és Verebély Tibor 8. Stasis a savó kilépésétől kisért vér megállás, tehát localis vér be- sürüsödés. A savó kilépése vagy nagy fokú pangásos nyomásnak (pangásos stasis) vagy bizonyos vegyi (cliphtheriatoxin, glycerin) vagy hőbeli (égetés, fagyás) szívó hatásnak következménye. Ily módon a vörös vérsejtek egynemű, hyalinszerü tömeggé olvadnak össze (hyalin thrombus) mely a keringés helyreállítását végkép gátolja és múlhatatlanul nekrosishoz vezet. Metastasis alatt értjük kóros anyagoknak a szervezetben egyik helyről a másikra való átvitelét. Történhetik ez az említett emboliás módon kívül kóros anyag direct belenövése (infiltráló metastasis), direct beleojtás (implantatiós metastasis) utján; sőt vannak szerzők, kik a vérbe, nyirokba került vagy leukocyták (phagocyták) utján továbbított anyag lerakodását is metastasisnak nevezik. (Szénpor metastasis, cinóber, berlini kék metastasis tetoválásnál). 2. Regressiv elváltozások. Regressiv elváltozások létesülnek a sejt életképességének csökkenése folytán. I. Nekrosis. Nekrosis: általában localis sejt- vagy szövethalál. A szorosan vett: nekrosis a sejtek életképességének gyors megszűnése. Ha a meghalást lassú elhalás előzi meg, miközben a sejtek működése egyre csökken, nekrobiosisról beszélünk. Nekrosis általában akkor fejlődik, ha valamely sejt a nedvkeringés teljes megszűnése folytán nem kap táplálékot (anaemia, stasis) vagy ha az életéhez szükséges ideginger (u. n. trophicus behatás) megszűnik (neuroticus nekrosis pl. lepránál, decubitus tabesnél, myelitis- nél, syringomyelia, Raynaud-féle megbetegedésnél) vagy ha oly mehanikai (zúzódás), vegyi (maró lúg, sav, toxin), hőbeli behatásnak vetjük alá, mely az életet megszünteti. A nekrosis lehet vagy egyszerű nekrosis (n. simplex), mely főleg kemény szöveteken, különösen csonton, porcon lép fel s melynél az illető szövet eredeti szerkezetét többé, kevésbé megtartja, vagy lehet kombinált nekrosis, melynél az elhalt szövet bizonyos másodlagos elváltozásokat szenved. Utóbbi lehet: 1. Coagulatiós nekrosis, melynél az elhalt szövet savóval ivódik át s megalvad. Ily szövet halvány, tömött, kiemelkedő. Typusos példája a fehér infarctus. 2. Elsajtosodás, mely coagulatiós nekrosisban levő szövet szemcsés (detritus) szétesése. Ha a nekrosist elzsirosodás előzte meg, az elsajtoso- dott szövet zsir szemcséket tartalmazhat. A sajt sárga, átlátszatlan, tömött vagy lágy. Typusos példája az elsajtosodott gümő, gumma, sarcoma. S. Colliguatio, melynél az elhaló szövet vizfelvétel utján lágyul. Előfordul typusosan agylágyulásnál, maceráit foetusnál, égési sebeknél. 4. Mumificatio. melynél az elhalt szövet felszívódás vagy párolgás utján beszárad, múmiához hasonlóvá válik. Előfordul elhalt pl. elfagyott végtagokon s hasüregbe bejutott magzatokon. Mesterségesen előállítható, ha elhalt szöveteket baktériumölő s igy rothadást gátló anyagokkal kezelünk, bebalzsamozzuk s kiszárítjuk.
