Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
146 Krompeclier Ödön és Verebély Tibor zései, köpülyözés), érfal megbetegedés (elzsirosodás, arteriosclerosis), értágulás (varix, agybeli miliaris aneurysma). Vitás okból fejlődnek a fertő- zéses (sepsis), a mérgezéses (phosphor, arsen, higany), vérbajos (leukaemia* anaemia perniciosa, chlorosis), ideges alapú u. n. neuropathiás vérzések (hysteria, neuralgia, tabes, sclerosis) és azok, melyek a haemorrhagiás diathesis gyűjtő neve alatt foglaltatnak össze (haemophilia, scorbut, morbus maculosus, purpura), Felületesen fekvő pontszerű vérzés: ecchymosis, petechia; lapszerü nagyobb vérzés: sugillatio, suffusio és tömeges vérzés: haematoma. A kiömlött vér vagy felszívódik, vagy széteséséből pigment fejlődik, vagy megalvad és oly elváltozásokat szenved, mint a thrombus (lásd ott). Halálhoz vezethet a vér x/3-ának elvesztése vagy valamely életfontos szervnek pl. agynak, tüdőnek vérzés folytáni roncsolása. 4. Lymphorrhagia fejlődik, ha a nyirok kiömlik a nyirokerek, főleg a duct, thoracicus repedése vagy sérülése folytán. 5. Yizenyő (oedema) általában a szövetnedv szaporodása. Hámmal vagy endothellel bélelt üregek oedemája hydropsnak, a köztakaró oedemája anasarca-nak neveztetik. Létrejön ha valamely szövetbe több savó folyik akár az endocapillaris nyomás fokozódása (pangásos oe.), akár a szövet nyomás csökkenése (oe. ex. vacuo öregkori sorvadásnál), akár a capillaris fal fokozott átbocsátó képessége (gyermekek hajlama vizenyőre, cachexiás vagy dyskrasiás oedema tuberculosisnál, ráknál, vesebajnál), akár a vér fel- higulása folytán (vesebaj), vagy ha a szövetnedv elfolyása pl. a duct, thoracicus elzáródása vagy a filtráló mirigyek rákos beszürődése folytán gátolt. Úgy a gyakori szív és vesebajos vizenyőnél, mint a keletkezésükben még homályos neuroticus cedemáknál (hysteria, tabes) a fent említett tényezők úgy látszik együttesen szerepelnek. A vizenyős szerv duzzadt, lágy, tészta tapintatú, ujj benyomatokat megtartja, metszlapjáról bő savó ürül; a kiürült savó (a transsudatum) átlátszó sárga, alacsony fajsúlyú, alkalicus, átlag 2J/o fehérje tartalmú és azért meg nem alvadó. Életveszélyes lehet a tüdőben, a glottison, az agyban fellépő vizenyő. 6. Thrombosis létrejön, ha a vér alkatrészei élő szervezet ereiben összetapadnak (aggluiinatios th.) vagy ha kiválnak (alvadásos th.). Előbbi baktérium mérgek (septikus th.), sublimat s hő behatására a legkisebb erekben létesül. Az alvadásos thrombus létrejön, ha az érfal érdes lesz sérülés, elzsirosodás, lobosodás folytán, továbbá ha a véráramlás akár helybelileg ösz- szenyomás vagy tágulás, akár általánosságban szivgyöngeség folytán lassul (maranticus th.). Hely szerint megkülönböztetünk falhoz esetleg billentyűhöz álló, az eret elzáró (obturáló th.) és az űrben pl. szívben szabadon álló golyóthrombust; képződés szerint ismerünk helybeli (autochthon v. primär) és tovább vezetett (secundär) thrombust. Szin szerint megkülönböztetünk keringő vérből képződő fehér thrombust, mely főleg fibrinből és fehér vér- sejtekbőll áll, stagnáló vérből képződő vörös thrombust, mely előbbieken kívül számos vörös vérsejtet tartalmaz és vegyes vagy rétegzett thrombust, mely lassú keringésnél mint az előbbi kettő combinatiója képződik. A kifejlett thrombus mindig száraz, törékeny falhoz tapadó, idővel rozsdabarna s így a nedvdús, rugalmas, falhoz nem tapadó postmortalis véralvadéktól, a cruor-tói megkülönböztethető. A trombus idővel vagy beszárad és esetleg elmeszesedik (arteriolith, phlebolith) vagy ellágyul akár egyszerű molecularis (puriform) szétesés, akár elgenyedés, akár üsz-
