Hültl Hümér dr.: A sebgyógyitás irányelveinek fejlődéséről (Budapest, 1903)
64 Dr. Hiiltl Hümér. által vesztenek erejükből, hogy, mint pl. a higanysók, fehérnyékkel oldhatatlan és igy hatástalan vegyületeket alkotnak, hanem úgy látszik, magában azon körülmény, hogy az oldatban még más anyagok is el vannak osztva, befolyásolja erejüket. Paul és Kr'ónig legutóbb a vérsavóban mindig oldott halogénekre kimutatták, hogy a fémsók bactericid hatását erősen csökkentik. Azután tudnunk kell azt is, hogy a sebeknek antisepticumokkal való locsolásával legfeljebb a legfelületesebb rétegben történhetik vegyhatás. A szövetek üreibe, a nyirkutakba stb, ahol a bacteriumok fekszenek, nem hatolhat be antisepticum. Tudjuk, hogy Schimmelbusch20 lépfenével fertőzte az egerek farkának végét és azután hiába desin- űciálta a sebet a legerélyesebb antisepticumokkal, sőt 10 perez után hiába vágta le az egér egész farkát, az állat antraxban mégis elpusztult. Ilyen hamar haladnak a seb mélyébe a virulens bacteriumok. III. Kedvezőtlenül befolyásolják a sebgyógyulás viszonyait. Mindnyájan láttuk és némely kivételes esetben ma is láthatjuk, hogy az antisepticummal meglocsolt sebfelület szinét elváltoztatja, vagyis felületesebb szövetrétegében fehérnyealvadás és necrotisálás következik be. Feltéve, hogy ezen rétegben kivesztek a bacteriumok, ebből valami sok haszon nincs, mert ezen rétegnek már most le kell löködni, ami a sebgyógyulásra hátrányos; a sebváladék erősen szaporodik, úgy, hogy alagcsövezni vagyunk kénytelenek, a mi azután a drain nyíláson át utólagos bacillus bevándorlásra vezethet. Antisepticus locsolások mellett a sarjadzás nehezebben indul meg, a hegesedés pedig sokkal lassabban történik. IV. Helybelileg izgatnak. Ki ne látott volna izzagot antisepticum alkalmazása után. Egy időben szokásban volt a műtét előtt az illető testtájra cárból, később sublimát pára kötést feltenni. Bebizonyították, hogy ilyen kötések a bőrben székelő bacteriumok számát nem csökkentik, hanem ellenkezőleg, hihetetlen óriásira szaporítják, ha helybeli izgalom keletkezik dermatitis vagy eccema alakjában. Ugyanezt a vaginára és a sublimat irrigatiora vonatkozólag a nőgyógyászok is megállapíthatták. V. Mérgező hatásúak. Cárból* jodoform sublimat32 mérgezések nem tartoztak a ritkaságok közé és szórványosnn még ma 1 Még mindig jelennek meg közlemények (21—31) melyek a carbolsav- nak helybeli roncsoló hatását panaszkodva emlegetik. Véleményünk szerint oly thema, melyet az orvosok már unos-untig ismernek. Angliában a cárból mérgező hatása annyira köztudattá vált már, hogy, mint a Gyógyászat-ban (1897. évf. 77.1.) olvassuk, öngyilkosságra is használják.
