Hültl Hümér dr.: A sebgyógyitás irányelveinek fejlődéséről (Budapest, 1903)

sultságát azon körülményben leli, hogy a sebgyógyulást egy olyan tényező is befolyásolja, melyet sem a műtét előtt, sem a műtét után (daczára. hogy a lefolyást megészleltük) nagyságában és erejében megmérni, de még csak felbecsülni sem tudunk. Ezen tényező a szervezet ellentállási képessége.

A zavartalan sebgyógyulásra befolyással Hr:

aj Azon bacterium-mennyiség, mely a sebbe bekerül. Már Evans,5« Fehleisenhl és Herrmann18 1891 ben kísérletekkel igazoltak, hogy a szervezetet megtámadó hasadó gombák tömegének, azaz számának óriási jelentősége van. Herrmann megállapíthatta, hogy két napos staphylococcus pyogenes albus bouillon cultura, mely egy cm3-ben 520 millió coccust tartalmazott, csak egy cm3 adagban okozott a házinyulnak bőr alá beoltva tályogot, kisebb meny- nyiség hatástalan volt.

Ezen tényező tisztán antisepticus eljárásunk tökéletességétől függ, tehát helyette azt is mondhatjuk, hogy a zavartalan sebgyógyulás függ az antisepsistől.

b) Azon ellentállási képesség, melylyel a szervezet a bacte- riumok ellen védekezik és azokat lehetőleg elpusztítja (a vér bac- tericid hatása, phagocytosis stb.). Ez minden betegnél másforma. Némely kórodai ismérvekből előre jósolhatjuk ugyan, hogy az ellentállási képesség csökkent, mennyiségét azonban sem a műtét előtt, sem a sebgyógyulás után meghatározni nem tudjuk, és a mi még fontosabb, ezen tényezőt nem áll módunkban lényegesen befolyásolhatni.

c) Azon épség, melylyel a szövetek rendelkeznek, ami annyit tesz, hogy a szövetek a műtét módja, lefolyása által külömböző mértékben sérülnek, úgy, hogy az eredetileg bírt ellentállási képesség egy részét maga a műtét által elveszítik. Ezen tényezőre nézve befolyással bírhatnak :

1. chemiai ártalmak, azaz az antisepticumok, melyekről közismeretes, hogy s sejtek vitalis erejét lefokozzák. Azért vagy teljesen kerülni kell a szöveteknek vegyszerekkel való érintkezését (extravulnár antisepsis) vagy legalább is követeljük, hogy a sejtet megmérgező (pl. túlságos tömény stb.) antisepticumok ne érintkezzenek a lémeztelenitett sejtekkel (atoxicus antisepsis). 2. Physikai ártalmak, melyeket a műtét mint olyan képvisel. Ide tartozik a szövetek zúzása, nyomása, vongálása, kiszáradása, rendkívüli helyzetekben való rögzítése stb., oly dolgok, melyek tisztán a műtét, illetve a műtő technikájától függenek.

A sebgyógyitás irányelveinek fejlődéséről. 71