Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
3. rész (folytatás)
388 Dr. Müller Vilmos A gyermekágyi láz oki momentumai között nem jelentéktelen fontosságú placenta részletek visszamaradása a méhürben; itt ezek bomlásnak indulnak, a bomló anyagok felszívódnak és igy láz keletkezéséhez vezetnek. Most már az a kérdés, hogy a desin- fectió szempontjából mi ilyenkor a szülészre nézve a követendő eljárás ? Ha a lepény megvizsgálása után kitűnt, hogy egy kevés cotyledo visszamaradt, akkor nem hatolunk be a méhürbe, hogy azt onnan eltávolitsuk, hanem a gyermekágyi napló élére Írjuk, hogy az esetben, ha láz jelentkezik, tudjuk annak az okát Ez esetben intrauterinalis irrigatiót eszközlünk és a cotyledóknak ujjal vagy kanállal való eltávolítását. A placenta visszamaradása és a gyermekágyi láz fellépése abortus után csak még gyakoribb jelenség. Az antiseptikus metho- dusok figyelembe vételével ilyenkor az eljárások a következők: vagy ujjal távolitjuk el a visszamaradt, esetleg rrár bomló és lázokozó placenta részt, ami után Bosemann katheterrel több (8—10) liter vízzel, amelybe minimális antisepticumot (1 ‘ 20.000 sublimat) teszünk, a méh űrét kiöblítjük ; vagy ha ez nem sikerül, tamponáljuk az uterus ürétjodoform gaze-zel, ami egyrészt kitűnő antisepticum, másrészt mint idegen test. a méh összehúzódására hat és. 12—24 óra múlva történő eltávolítása után a visszamaradt placenta kilökődéséhez vezet. Harmadik eljárás conservativ, amennyiben a placenta kilökődését bevárja, azt legfölebb csak az uterus űrébe történő antiseptikus kiöblítésekkel sietteti (Winckel). Tagadhatlan, mindhárom methodusnak van előnye az antisepsis szempontjából. Az elsőnél ugyan akkor, midőn kézzel a méh űrében járunk, ezerszeresen meg van adva az alkalom kívülről bevitt szeny felszívódására. De vájjon nem súlyosabban esik-e a mérlegbe maga, a méhürben bomló, széteső és felszívódó placenta tömeg ? De meg azután a lepény gyors eltávolításával eltereltünk a szervezettől minden káros befolyást és az utána megejtendő bőséges yirrigatiók mechanice hatnak közre a baktériumok eltávolitásánál. A második methodust sokan űzik és különösen a privat- praxisban van létjogosultsága, a hol a kéz rendszeres és szigorú desinfectiója elé mindig akadályok tolulnak és ahol a kézzel való manipulatio a méhürben sohsem lehet annyira veszély nélküli, mint valamely klinikán. A méhürbe a jodoform-gaze eszközzel kerül be, amit és a feltáráshoz szükséges tükröket könnyen lehet, bármely adott helyen, desinficiálni. Azután maga a jodoform-gaze az uterusban rendkívül hathatósan desinficiál.
