Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
1. rész
A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 177 früher oder später nach mir unaufhaltsam kommen muss, noch meine Todesstunde -erheitern.« Aki pedig igy beszél, annak a lelke mélyén gyökerező hite van. És e hitnek keresztülvitelében, a gyermekágyi megbetegedésnek, a septicaemiának kiirtásában apostoli fáradsággal működött. A gyermekágyi megbetegedések között Semmelweissig legismertebb volt úgy az orvosokra, mint magára a betegre nézve a gyermekágyi láz. Az orvosra nézve azért, mert tapasztalás szerint nemcsak hogy elejét nem tudta venni, hanem mert tétlenül kellett néznie, hogyan pusztít egyik gyermekágyast a másik után, sokszor egész sor ágyat hagyván üresen, — a betegre nézve pedig, mert lépten-nyomon saját életét látta veszélyeztetve. Köztudomású volt ugyanis a gyermekágyi láz óriási veszedelme. Még most is remegve gondolunk e kórra és Semmehveiss tanainak rigorosus keresztülvitele mellett összeszorul az orvos és szülőnő szive, ha a gyermekágyi láz és annak esetleges következménj'ei jutnak eszébe. Mennyivel inkább volt ez azelőtt, midőn az orvosok igyekezete e bajjal szemben kárba veszett, és őket — a mostani nyilt felfogás mellett — komikusán naivnak látszó óvóintézkedések megtételére utalta. Pedig a gyermekágyi láz okairól, megjelenésének körülményeiről. lefolyásáról, klinikai képéről elég sok ideig gondolkozhattak volna Mert a gyermekágyi láz körülbelül egyidős az emberiség megjelenésével a földön és már a legrégibb orvostudomány gondolkozóit is foglalkoztatta. Már Hyppokrates is foglalkozik vele »'Em8r),ura>v ß-ßx-a srtxä« czimü munkájában ; ahol a népbetegségeket tárgyalja, találjuk legelőször a gyermekágyi láz symptomáit minden kétséget kizáró leírását. Nyolcz esetet mond el, amelyeket ugyan nem választ külön a népbetegségek többi fajától, de amelyek a gyermekágyas asszonyoknál fordultak elő. úgy, hogy Hyppokrates eme eseteit a gyermekágyi megbetegedések irodalmában a legelsőknek mondhatjuk. A Hyppokrates adta magyarázat, amely a gyermekágyi láz okát, mint alább részletesen tárgyalni fogom, a folyás zavarában kereste, Hyppokrates tanainak haláláig állott fenn. A XVII. században három nagy kasztra oszlott az orvostudomány : a jatrochemikusok, a jatrophysikusok és a hyppokratesek osztályára. Az első két osztály nem sok hívet tudott zászlója alá csoportosítani, habár olyan nagy gondolkozók, mint Bőé Sylvius Ferencz, Willis Tamás és Santorio Santoro álltak annak élén.
