Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
mortalitását is saját eszméi, elvei szerint keresztülvitt prophylaxis- nak köszönhette, éppen olyan bizonyos volt abban, hogy a 4.05°/o"nyi halálozás is csak bizonyító lesz tana mellett, mert az a klinika rossz fekvésének, bomló szerves anyagokból részint direkt bekerült, részint annak elpárolgása által a méhürbe bejutott fertőzésnek eredménye és igy közvetve járul ahhoz, hogy eszméi mellett döntő bizonyítékul szolgáljon. Másrészt a nyilvános szereplés annyira el volt zárva ez időben nemcsak az orvosi rendtől, hanem minden más foglalkozású egyéntől, hogy uj eszmével kilépni nem is lehetett. A szabadság- harcz szomorú lezajlása után a nemzeti törekvések egyidőre teljesen elnémultak. A sajtó is elhallgatott, mert elhallgattatták A censura vaskezét érezte minden szó, minden gondolat. A politikai élet bizonytalansága és az az absolutistikus irányzat, amely közügyeinkre. közéletünkre reánehezedett, békóba kötött minden gondolatot. A hazafiul fájdalomnál csak egy volt nagyobb : a haza megvédel- mezésének, megtartásának gondolata És amikor látta ez a nemzet, hogy minden szó. minden törekvés, sugallja azt bár a leghumánusabb emberi érzés is. a vérrel és annyi könynyel áztatott haza elvesztésére vezethetne, inkább néma hallgatásba merült. Az irodalmi élet minden téren kihalt. Nem volt senki, aki ebbe a nagy- tespedő testbe uj vérkeringést vitt volna. Semmelweiss is hallgatott és hallgatott vele orvostudományunk sok jeles embere. Az 50-es évek vége felé azonban már kezd derengeni a nemzeti kultúra. Az absolutizmus ereje folyton gyöngül. A brünni háború (1854—1856) után legbensőbb szövetségesét, leghatalmasabb istápolóját, a szabadságharcz leigázóját vesziti el Ausztria. A folytonos pénzügyi zavarok Bachnak, az absolutizmus kegyetlen despotájának állását megingatják. Hiába most már minden törekvése; a régi rendszert többé fenntartani nem lehetett Hiába Íratja meg hires »Rückblick«-jét, amely a múltban tett ténykedéseit dicsőíti, Bachnak és vele együtt a sötét reakczió korának pusztulnia kellett. Meghozta ezt az 1859-ik évi olasz háború; a magentai (junius 4.) és a solferinói (junius 24.) csaták, amelyben az osztrákok csúf vereséget szenvedtek, mindenki előtt világossá tették az ausztriai kormány tehetetlenségét. így azután az 50-es évek vége Magyarországra és annak minden törekvésére nézve megváltást jelentett. A nemzeti élet uj életre ébredt, a sajtó is lassan felemeli eddig elnyomott szavát és a zárkózottság is föltépi évtizedes bilincseit. A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 241