Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
238 Dr. Müller Vilmos segédorvosai bonczolták fel, addig természetesen nem is javulhattak az állapotok. Ilyen viszonyok mellett érthető volt. hogy a gyermekágyi láz otthonos volt úgy a klinikai egyetemen, mint a Rókus-kórház szülészeti osztályán. Semmelweissben ekkor mintha újból feltámadt volna a régi kedv és a régi vágy, hogy ellenfeleivel ismét harczba szálljon. Azon törekszik, hogy a Rókus-kórház szülészeti osztályának főorvosi állását megnyerje, — ahol az állapotok nagyon el voltak hanyagolva. Ám ez őt egyáltalában nem hangolta le, sőt ösztönözte arra, hogy a rossz helyzeten javítson és hogy innen hirdesse újból a gyermekágyi láz már-már feledésbe menő kóroktanát, prophy- laxisát. Alig hogy 1851-ben a szülészeti osztályon mint főorvos működését megkezdette, első törekvése az volt, hogy a szülészeti osztályt a sebészetitől különválasztassa. Ezt sikerült is kivinnie, ami után a gyermekágyi láz rohamosan szállt alá. Azonban működésére itt sok körülmény hatott bénitólag. A szülőnőket és a női bajban szenvedőket, hely hiányában, gyakran egy szobára kellett felvenni, magának a szülő szobának ablakai a bonczterem felé nyíltak, a lázas szülőnők elkülönítésére sem volt terme és daczára ezeknek, hat év alatt, a gyermekágyi láz halálozása 085 perczentre esett le, amely élénk ellentétben állott az előző idők (5—9—10% perczentnyi halálozásával. Azonban alig jutott ideje, hogy a Rókus-kórház félelmetesen rossz hygienikus állapotát megjavítsa, már ott kellett hagynia ezt a működési tért is és végre oly állásba jutott, ahol működését a maga teljességében fejthette ki. 1855-ben halt el Birly, az egyetemi szülészeti klinika vezetője akinek — mint már említettük — a gyermekágyi láz prophylaxisá- ban egyedüli eszköze az erélyes hashajtás volt. Persze, hogy evve annak útját állani lehetetlen volt és amidőn helyét Semmelweiss töltötte be, avval a szigorú elhatározással tette ezt, hogy eszmeit itt juttatja diadalra Semmelweiss működésének leghosszabb es legeredményesebb szaka itt kezdődik. A bécsi tortura után hazánkba menekülő tudós nálunk jut tevékenységének culminatiójára. Micsoda óriási haladást jelent az ő életében az. hogy elveit, eszméit előadói székből hirdetheti, azt csak az tudja megérteni aki méltányolta annak az intézkedésnek Semmelweissre való hatását, amely őt. mint bécsi