Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
wuu Dr. Müller Vilmos Semmehveiss életében éppen ekkor nevezetes fordulat állott be ; tanársegédi állását további két évre nem hosszabbították meg, és igy kénytelen volt odahagyni a szülő intézetet, a honnan eszméit hirdette és ahol annyi sok szülő nőt mentett meg a biztos haláltól. Ekkor magántanári képesítés után nézett, amit hosszas huzavona után 1850 okt. 10-én el is nyert, de csak azon megszorítással, hogy demonstratiókat csak phantomon végezhet. Még ez sem kedvetlenítette el és előadásokat is hirdetett Ezek megtartása elé bizonynyal annyi sok akadályt gördítettek, hogy teljesen kedvét veszítve, elhagyta első diadalai székhelyét, Bécset, és Pestre jött. hogy itt állandóan megtelepedjék Akik eme rendszeres üldöztetésben nem látnak egy tervszerűig kieszelt hadjáratot, azok nem ösmerik az akkori bécsi egyetemi állapotokat, sem magának Ausztriának akkori politikai életét, amely- lyel pedig ez szigorúan össze volt kapcsolva. A bécsi egyetemen akkor két rendbeli professorok ültek; az elsők, mint amilyenek Skoda, Hebra, Rokitanszky, a bécsi egyetemet szigorúan tudományos munkálkodással, a komoly tudós búvárkodásával lassankint világhírűvé tették. A belgyógyászat hatalmas művelője, Skoda nem kevesebbel járult ehhez a műhöz, mint Hebra, a modern dermato- logia megalapítója, vagy éppen Rokitanszky, a makroskopiai kór- boncztan első tudományos gondolkozója. De ezek mellett a kor szakalkotó nagyságok mellett, ott volt — mint azt Korányi tanár Skoda fölötti emlékbeszédében jellemzi. — a másik, a hivatalos iskola, amely a tanszékekben ült, de a melyről a világ mit sem tudott. Pedig magában a bécsi egyetemen éppen ez utóbbiak domináltak. Egy Klein, egy Rosas tanár, akiknek a felső körökben hathatós összeköttetéseik voltak, minden szabad gondolkozás elnyomására és a régi állapotok fentartására törekedtek. És Ausztriának akkori politikai élete éppen a régi állapotok jegyében fogamzott meg. Az 1848-iki idők mindenünnen a forradalom lehét hozták. Ez, a minden elnyomott gondolatot felszabadítani akaró, vihar összeomlással fenyegetett minden conservativ politikát. Az 1848-iki franczia forradalmat már márczius 13-án nyomon követi a bécsi forradalom, hogy azután rövid két nappal reá Magyarországot is hatalmába kerítse. Minden vonalon uj és uj követelések hangzottak fel és igy nem csoda, hogy a bécsi orvosegyetem egy hatalmas táborának a kormány egyik hü sáfárja, Rosas volt a látható feje, aki minden uj törekvést, minden újítást vasszigorral üldöz és a fiatal lélek akár tudományos fellángolását is minden eszközzel
