Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)

2. rész (folytatás)

A modern sebkezelési elvek kifejlődése.

227

dott addig, a míg világosan nem látott. A hiú ember soha sem ösmerte volna be, hogy nem tud semmit, de Semmehveiss ezt bevallotta önmaga előtt és nem ámította magát uj és tetszetős theoriákkal, nem bolonditott másokat téveszmékkel. Belgyógyászati és pathologiai ösmereteire támaszkodott. Ezek alapján tudta mellőzni azt az okot, a mit pedig akkor nagyon hangsúlyoztak, hogy a gyermekágyasok lázának okát az I. osztályon azok a lelki behatások idézik elő, a mely elfogja őket, ha a kórház eme rosszhirü osztályára kerülnek. Tudta Semmehveiss azt, hogy a psyche ilyen időleges zavarai, a kórboncztani fogalmak szerint, organikus elváltozásokat, peritonitist s a gyermekágyi lázban elhaltaknál kimutatható tüneteket nem hozzák létre.

Nem tudta elfogadni azt a magyarázatot sem, hogy az I osztályra kerülő szülő nők mind a szegényebb, kevésbbé jól táplált néposztályból kerülvén ki, a testük, szervezetük kisebb ellenállása volna oka a gyermekágyi láznak. Nem állított valamit, amig arról meg nem győződött: bábákat, szolgákat állított lesbe, akiknek kötelességévé tette, hogy a II. osztályra menő jobbmódu és jobban táplált szülő nőket az I. osztályra csábítsák, ezek — a szerencsétlenek — éppen úgy áldozatul estek a gyermekágyi láznak, mint a lesoványodott, cachecticus külemüek.

Az I. osztály szülőszobáinak tultömöttségében sem tudta megtalálni a gyermekágyi láz okát, mert figyelmét nem kerülte el az 1845-iki év kimutatása, a mikor az I. és II. osztályon körülbelül ugyanazonos volt a szülőnők száma és a halálozási perczent, mégis annyira elütő. 1845-ben az I. osztályon 3492 szülőnő feküdt, ezek közül gyermekágyi lázban elpusztult 241, tehát 6'8°i0, a

II. osztályon ugyanezen évben 3241 volt a szülő nők száma, 66 halálozással, tehét 2'03°lo mortalitással. Ezt az óriási külömbséget a halálozási számban az a 251 szülőnő, a kikkel az I. osztályon több volt, nem magyarázta meg előtte, tehát ezt is el kellett vetnieAz állam által kiküldött vizsgáló bizottság sem tudott ebbe a bonyolult ügybe világosságot hozni és legföilebb csak még inkább összezavarták a két intézet közötti külömbség okait. Azt, hogy a gyermekágyi láz okát az képezné, hogy az I. osztályon az orvosok és orvosnövendékek erélyesebben vizsgálnak, mint a II-ikon a bábák, már eleve el kellett vetni. Hiszen ennek fölvételére semmi ok sem volt. Éppen olyan kevéssé látszott bebizonyultnak az a feltevés, hogy erélyesebben éppen a külföldi egyetemi hallgatók végeznek beiső vizsgálatokat és hogy ők okai a gyermekágyi láznak, mert