Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)

1. rész

kutatnák. Miként a bécsi iskola, ők is, a gyermekágyasok félelmét, aggályát, rossz életviszonyait, a szülőtermek túlzsúfoltságát, traumákat és végül ismeretlen okokat hoznak fel a gyermekágyi láz magyarázására. Egymásután hangolják fel a közvéleményt Virchow, Billroth, hogy a gyermekágyi láz és a pyaemia közötti összeköttetést pathologiai szempontból is gyöngítsék. Virchow 1863 ban »Gutachten über eine in Prag zu errichtende Geburtsanstalt« ez. munkájában úgy nyilatkozik, »hogy kórházában, a Charité'-ban kezelt gyermekágyasait mindig kitűnő eredménynyel kezelte daczára annak, hogy napjában többször hullával és hullarészekkel foglalkozott«, majd meg Billroth mondja 1861-ben az Archiv für kiin. Chirurgie II. kötetében, »mir ist nie ein Fall vorgekommen, wo eine Ansteckung eines Gesundten von einem Pyaemischen hätte angenommen werden müssen <.

A németekkel hasonló nézeteket vallották a francziák is. A krásisok tanának itt éppen úgy megtaláljuk a követőit, mint a német orvosvilágban. A terhesség alatt megváltozott vér, az újonnan képződött vérvegyület itt is fontos szerepet játszanak a puerperalis láz kortanában. Emellett nem hiányoznak a legkülönfélébb felvételek, amelyekkel oki összefüggésbe tudták hozni a gyermekágyi lázat. Egyik vagy másik észlelő, egy és más külső befolyásnak tulajdonítja azt. így a levegő változás, az évszakok is szerepelnek a puerperalis láz kortanában. Habár éppen a francziák voltak azok, akiket a »Hőtel-Dieuben« kitört gyermekágyas epidémia a dolgok mélyebb vizsgálódására késztetett. Ennek a tagadhatlanui nagy körültekintéssel és gonddal megejtett vizsgálatoknak eredménye azonban vajmi kevés volt. Mert néha közel jártak ugyan az igazsághoz, amikor például azt a tapasztalatot tették, hogy a 1664 iki epidémiát az okozza, hogy a szülészeti tantermek és szülő szobák felett a sebészeti intézet nyer elhelyezést. A veszély forrását sejtették, de abból a valóságot kihámozni nem tudták. Megelégedtek egyszerűen azzal, hogy a szülészeti helyiségeket a sebészettől távolabbra helyezték, amidőn a halálozás tényleg meglepő csökkenést mutatott. De ezt az empirikus tényt nem tudták értékesíteni, nem tudták tovább fejleszteni.

Ebből magyarázható, hogy az óvintézkedések, amiket a gyermekágyi láz megelőzésére tettek, szintén csak azon okoknak volt megfelelő, amelyet annak keletkezésére felvettek. A kórtermeket amelyek különben is túl voltak zsúfolva, a szabad levegőtől teljesen elzárták, miután azt tapasztalták, hogy a gyermekágyi láz

^86 Dr. Müller Vilmos