Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)

Második rész. Az egyes betegségek orvoslása - 6. §. A torok betegségei

A torok betegségei.

63

tekben, hol nagy érzékenység és lázas felindulás van jelen, igen jó legelőször nehány adag aconitot alkalmazni.

Sokkal fontosabb és nehezebb az idült rekedtség és hangtalanság orvoslása, mivel csaknem mindég a tüdők és légcső ágak veszélyes kóros állapota által okoztatnak és tartatnak fel; átalában el lehet fogadni, hogy minden rekedtség, mely 14 napnál tovább tart, jelentékenyebb és mélyebben fekvő megbetegedés, mely mind a beteg, mind az orvos részéről, legteljesebb méltatást érdemel. Itt a főszerek jód, mangan, mercur, hep. sulph., phosphor, carbo vég., causticum és brom. Ha itt még a gége nyákhártya gyuladásának biztos jelei vannak jelen, úgy ezeket mindenek előtt aconit, belladonna, phosph., hepar sulph , által kell eltörölni; ha ekkor a fájdalom már csak igen mérsékelt, de a nyákgyülem sok, és a rekedtség folytonosan tart, akkor a mangan a legjobb szer, még mindég heves fájdalmaknál pedig jód. Épen igy hurutár (influenza) utáni hosszantartó rekedtségnél, hol a betegség elhany a goitatott, vagy sok szer eredmény nélkül alkalmaztatott, a jód csak nem mindég hatékony. A rekedtség, mely vörös himlő, vagy álhártyás lob (croup) után nem ritkán visz- szamarad, legjobban phosphor által orvosoltatik meg, kiváltkép gyönge egyéneknél és ingerlékeny nőknél.

Hosszantartó az izzadásrai nagy hajlammal, és erős nyál elválasztással összekötött rekedtségnél, kiváltképen görvélyes, vagy bujasenyves egyéneknél, mercur a legalkalmasabb. Hepar sulphuris ajánltatik, a hideg lég iránti nagy érzékenységnél, sok köhécselésnél, nyák zörömböléssel, a nyáktóli fojtogatással és hányással, szorongató, sivitó lélegzettel, különösen higanynyali visszaélés után is. Causticum a rekedtségrei folytonos hajlamnál alkalmazandó, mely néha teljes hangtalansággá fajul el, és mintha valami testtől volna, melyet ki kellene vetni, száraz köhögéssel és bizsergéssel (Kriebeln), és sebszerű érzéssel a torokban és a mellen nagy hűlékenységnél. Carbo vegetabilis hosszan tartó rekedtségnél, mely minden este és reggel valamint beszélgetés által roszabbodik, száraz, vakaró (scharrig) köhögéssel, kaparással, bizsergéssel és égéssel a torokban és a mellen, vagy fehéres szinű genyszerű köpéssel. Brom folytonos rekedtségnél, égéssel és darabossággal a torokban, összehúzásnak, vagy hidegnek érzésénél a légcsőben, és a hideg levegő iránti nagy érzékenységnél.