Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Második rész. Az egyes betegségek orvoslása - 5. §. A száj betegségei
A száj betegségei. 51 igen nedves nyelvnél: aethusa, antim. tart., bellad., colchicum, cuprum ; ha a nyelven túlságos nagy (iz) szemölcsök vannak: antim. tar tar., argent., belladonna, china, crocus, plumbum. 6. Fogfájás. (Zahnschmerzen). A fogfájás épen mindég a likas, vagy csontszus fogak (cariős) által okoztatik, és még akkor is lehetséges és valószinű a fájdalmak tartós gyógyítása a nélkül, hogy a fájós likas fogat ki kellene hu- zatni. A mindennapi tapasztalás is bizonyltja, hogy sok fog éveken által volt üres, és végre egészen kihullott, a nélkül, hogy valaha fájdalmat okozott volna, és hogy ismét oly fogakban, melyek épen nem likasak a leghevesebb fájdalom állhat be. Ezért a fogak kihúzásával igen takarékosnak és vigyázónak kell lenni, és az feltétlenül csak a fogsipolyoknál (Zahnfisteln), és a gyermekeknél a fogváltozás bizonyos eseteiben szükséges, mikép elkerüljük, nehogy az uj fog, az akadályozott kinövés miatt féloldalt, vagy az első fog mellett álljon. A hasonszenvi gyógyászat, a fogfájdalmak csaknem minden rohamai ellen, biztosan és gyorsan ható gyógyszereket nyújt, és épen ezen oly gyakori, mint kellemetlen betegségnek gyógyításában, nagy hirt szerzett magának. De miután a fogfájások igen sok neműek és különfélék, s a fájdalom érzését, akisérő vagy okozó körülményeket, valamint a megtámadt részeket tekintve, ezer meg ezer fokozatokat és különbségeket mutatnak, itt lehetetlen minden esetlegességekre, és lehetőségekre tekintettel lenni, s azért csak azon gyógyszerekről beszélendünk, melyek a közönséges eseteknek megfelelnek, és a fogfájás elleni különös, s a tapasztalás által sokszorosan igaznak bizonyított gyógy erejükről biztos jelentést engednek tenni. A hasonszenvi gyógyszer megválasztásánál itt is a részleges kórjelektől függ a legtöbb, és gyakran lényegtelenül feltűnő körülményektől és mellék tünetektől, hogy a helyes gyógyszert megtaláljuk, és igen gyakran nagy belátást és szorgalmat láván, egyes esetekben egy gyógyszerre nézve, a jelleges ismertető jeleket feltalálni. Azért is először a főszereknek megfelelő gyógy jelentéseket fogjuk adni, és végül azon kórjeleket és meghatározásokat állitjuk össze, melyek a gyógyszer választásában elhatározók szoktak lenni. Aconit: felette heves fájdalomnál, mely a beteget sirásra fakasztja és reszketésbe hozza, különösen ha a fájdalom kopogó, rán- gatásokkal és lökésekkel, a fej felé való vértolulással, az arcz hősé4*
