Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai
18 Első Rész. Különben a mint már mondtuk, a gyógyszereknek egész véget- lenig való kicsinyítése, minden, sőt sok esetekre nézve épen nem szükséges, és a hasonszenvi gyógyászatnak lényege és becse épen nem ebben keresendő; mert kétségbe vonhatlan tény az, bogy egy gyógyszer, ha az ugyan a hasonszenvi hasonlóság törvénye szerint helyesen van választva, gyógyhatását gyorsan és biztosan eszközli, ha az aránylag erős és tömeges adagban adatott is. A kitűnő gyógyításoknak sok esetei, melyek nagyobb részint az úgynevezett öntudatlan hasonszenviekhez tartoznak, és olykor olykor a hasonszenvi gyógyászat legnagyobb elleneinek sikerülnek, szolgáltatják erre a leg- megnemczáfolhatóbb bizonyítékokat. Atalában egy rendes adagnak minden gyógyszerekre és betegségekre vonatkozó megállapítása a hasonszenvészetben épen oly megengedhetetlen és értelmetlen, mint bár mely más gyógymódszerben. Az illető betegnek nagyobb vagy kisebb inger fogékonysága, neme, életkora, testalkata és életmódja, valamint a betegség széke és jellege, az éghajlat, és végre a gyógyszerek különféle ereje, a gyógyszer adagnak meghatározására nézve mind sokkal fontosabb mozzanatok, minthogy minden egyes esetnél tekintetbe ne vétetnének, és a dolgot ezek ne döntenék el. Annyi azonban mégis mindég mint megmásíthatatlan elv felállítandó, mikép a hasonszenvi gyógyszert oly erős adagban soha alkalmazni nem szabad, hogy a mellett terhes, vagy épen veszélyes rögtön vagy mellékhatások lépjene k fel, vagy egy meg nem felelő gyógyszer választás esetében, uj jelenségek, vagy kedvezőtlen változások hozassanak még a betegséghez. Az adag nagysága meghatározásával igen közel rokon a hasonszenvi gyógyszerek ismétlésének kérdése. Atalában érvénynyel kell bírnia itt ezen szabálynak, ,,a hasonszenvi gyógyszernek időt kell engedni, míg kellőleg kihatja magát, és ugyan azon gyógyszernek második adagát, vagy a legközelebb megfelelő gyógyszert nem szabad a d- dig nyújtani, mielőtt az elsőnek hatása teljesen ki nem a 1 u d o 11. De az egészségesekeni kísérletből csak az tűnik ki, hogy egyes gyógyszereknek hatása csakugyan igen lassú és tartós, úgy hogy néha egyetlen egy adag több napot, sőt heteket igényel ereje teljes kifejtésére, és annak hatékonynyá tételére. Azonban csak az idült betegségekben hagyható helyben, hosszabb időn keresztül egy gyógyszer adag hatástartamában bízni, és ugyan csak is azon esetekben, hol az előhaladó jobbulás nyilvánosan észrevétetik. Minden más betegségekben, nevezetesen az igen forrón és életveszélyesen
