Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 8. Hysteriás elmezavar (psychosis hysterica)

83

12. Kórrajz.

Cs. J., 16 éves, r. k., hajadon, b—i születésű, munkásnő, 1886. junius 28-án vétetett fel a Rókus-kórház megfigyelő-osztályára.

Előzmény. Szülei élnek s egészségesek; apja iszákos. Négy testvére halva született, egy vízkórbán, egy csigolyaszuban, egy két napos korában — a beteg előtt ismeretlen bántalomban halt meg, öt él s egészséges. Elmebaj a családban nem fordult elő. Havi baját 14 éves korában kapta meg először, azóta rendes időben s mennyiségben s csikarás kíséretében jelentkezett az, csupán felvétele előtt egy hó óta maradt el. Typhust, vörhenyt és váltólázt állott ki.

Haragos, ingerlékeny természetű volt mindig, a legcsekélyebb ok kihozta sodrából. A családi életben sok kellemetlenségnek volt tanúja, a mennyiben iszákos apja annak nyugalmát folyton felzaklatta, a folytonos házsártoskodás, pörlekedés a különben is érzékeny nő kedélyét gyakran felizgatta. Iskolába nem járt. 11 éves kora óta a dohánygyárban dolgozik.

1886. jun. 20-án az utczán egy férfi késsel fenyegette, mire a beteg ijedségtől reszketve futott haza, fejfájás s nagyobb fokú nyugtalanság lepte meg, s három napig helyét sem találta, a midőn hirtelen elszédült, öntudatát vesztve, görcsös rohamok lepték meg. Ezen rohamok után időnkint zavartság következett be.

Jelenállapot. A mérsékelten fejlett és táplált középtermetű nő beteg hajzata világos barna. Homloka alacsony, a homlokdombok közelállók. Koponyamére6+