Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 6. Tébolyodottság (vesania)

Már azelőtt is sokat közlekedvén jósnőkkel, ezek megerősíték azon hitében, hogy előbbi látományai alkalmával az ördög akarta őt elvinni és buzdíták, hogy csak imádkozzék, nehogy a gonosz erőt vehessen rajta. Imádkozott tehát, hogy az emberiséget megmentse.

Az utóbbi időben visiói és hanghallásai gyakrabban jelentkeztek s feje erősen fájt. 1883. octóber 4-én a templomban gyónván, igen sokáig maradt ott, a templomszolga figyelmeztetésére azt válaszolta, hogy az emberek boldogságáért imádkozik, kiket meg kell váltania. A szolga azt gyanítván, hogy ezen ájtatosság színe alatt talán lopási szándék rejtőzik, a beteget többszörös sikertelen felszólítás után a rendőrséghez kisértette, honnan azonban — látván ártatlan rajongását — haza bocsáttatott.

A betegnek ezen affaire szöget ütött fejébe s azon hiszemben, hogy talán valami rosszat követett el, másnap hóna alá véve imádságos könyvét, beállított a rendőrséghez azon kéréssel, hogy büntessék meg, ha netalán vétett, mire kiderülvén, hogy elmebeteg, a megfigyelő osztályra küldetett.

Jelenállapot. A középtermetű mérsékelten fejlett és táplált férfi beteg hajzata barna, őszbe vegyült. Koponyája némileg dolichocephal és ferde, jobb fele fejlődésében visszamaradt, minek folytán a jobb szem is lejjebb és rézsútosabban áll. Koponyaméretei: hossz- átmérő: 190, harántátm.: 149, magasság: 109, körzet: 558 mm. Testmagassága: 161*8 cm. A koponya jobb oldalán két 2 cm.-nyi bőrheg. Az orr tetemesen