Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 3. Őrültség (heveny zavarodottság, vesania acuta)

30

3. §. őrültség (heveny zavarodottság, heveny tébolyodottság, vesania acuta).

Főtünetét az érzékcsalódások és az öntudatzavar képezik.

Rendesen öröklésileg terhelt, hiányos koponya- alkotású (hydrocephalicus, a koponyavarratoknak hiányos vagy korai egyesülése, rachitis), ingerlékeny, kiállott súlyosabb betegségek (heveny fertőző betegségek), testi és szellemi megerőltetés, nemi és alkoholbeli kicsapongások folytán kimerült egyéneknél jelentkezik. Gyakran előfordul raboknál, nőknél gyakori szülések, gyermekágy, szoptatás alkalmával.

Nehány napi (rendesen rövid) prodromalis (lappangó) időszak vezeti be a bántalmat. A betegek álmatlanok, ingerlékenyek lesznek, gyakran felije- deznek, sajátságos félelem, fejfájás, szédülés, fülcsengés lepi meg őket. Nyomottak, kedvetlenek lesznek. Kezdetben sokszor a szemlélőre a különczködő, sajátságos benyomását teszik. Az álomképek gyakran minden átmenet nélkül olvadnak össze az ébrenléttel. A betegek öntudatát futólag érzékcsalódások hamisítják meg.

Lassankint az érzékcsalódások egyre-egyre tömegesebbek lesznek. A tévengések tartalma felette változatos, majd üldöztetési, majd vallásos, nagysági, majd liypochondricus. A beteg hangulata ezek szerint változik, majd derült, fellengzős, majd haragos, ingerült, a féktelenségig csapongó. Elvesztik tájékozódá