Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 2. Dühösség (mania)

23

Nemi ingerök fokozódott (nymphomania, satyriasis). Csökkent ethikai s illem-érzetüknél fogva nemi vonatkozásokat tesznek, sőt nyilvánosan emlegetik a coitust. Nők feltárják testűket, meztelenre vetkőzve futkosnak.

A nagy euphoria s fokozott önérzet kifejezéseként ingatag s mulékony nagysági téveszmék is jelentkezhetnek náluk. Herculesnek, nagy költőnek, gazdag, hatalmas embernek mondják magukat.

A dühösségnek megkülönböztetjük egy könnyebb alakját a mániás izgatottságot és egy súlyosabbat, a tulajdonképeni dühösséget.

Az elsőnél az öntudat ép, a betegek jól tájékozódnak, helyes feleleteket is adhatnak, csupán a rendes állapotnak fokozottsága észlelhető nálok. Felette jó kedvűek, csupa kellemes, órömteljes képzetek jutnak öntudatukba. Igen boldognak, szerencsésnek érzik magukat. Az ingerek akadályozatlanabbul, szabadabban folyván le, a betegek nagy könnyűséget éreznek. Mindent kellemes oldaláról fognak fel. Nevetnek, ka- czagnak, élczelnek. Semmi sem kerüli el figyelmüket, mi előttük történik. Gondolataikat leplezetlenül kitárják. A józan ítélet csökkent gátlása folytán a leg- badarabb dolgokat viszik véghez. Mindenre könnyen rávebetők, akadályt nem ismernek. A gondolat azonnal tetté válik nálok. Keresik az élvezeteket s azokkal soha sem tudnak betelni. Felgyógyulásuk után elmondják, hogy soha sem érezték magukat oly boldognak, mint betegségük alatt. Cselekedeteik azonban mindig az öntudatosság látszatával bírnak.