Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

II. Rész. Alkalmazott elmekórtan - 14. Az elmekórtan szerepe bűntető ügyekben

163

nehány hó előtt az ágyból maga mellől leejtette. Ez időtől fogva a gyermek betegeskedett. A vádlott több orvosnál fordult meg vele, de sikertelenül. A gyermek éjjel-nappal sokat sírt, köhögött, mi a vádlottat any- nyira elkeserítette, hogy a férje által ló számára hozott erős folyadékból öntött a gyermek szájába, hogy — mint mondja — vagy elvegye az úristen, vagy jobban legyen tőle. Másnap reggel 7—8 óra közt komaasszonyához ment gyermekével s elmondta tettét. Midőn ez megfedte őt s orvoshoz utasította, elhatározta, hogy magát és gyermekét a Dunába öli. Tényleg a--------fürdő előtti tutajról gyermekével a Dunába

ugrott. A rögtön érkezett segély őt magát kimentette, de a gyermek odaveszett.

A tanúvallomásokból kiderül, hogy H. T. már régóta tanúsít zavart magaviseletét. Gyermekeit, kiket szeretett, időnkint minden ok nélkül szidta, verte. Komaasszonya látta, a mint egyik fiát lábánál fogva huzdalta ki az ágy alól. Olykor minden ok nélkül sírt, igen gyakran beszélt zavartan.

Vizsgálat.

A mérsékelten fejlett és táplált 151 cm. magas nő hajzata világos barna. Homloka felfelé szűkült, a homlokdombok közelállók, a nyakszirttáj bal fele erősebben kidomborodik. Koponyaméretei: bosszátmérő : 185, harántátmérő : 151, magasság: 115, körzet: 545 mm. Irise kék, a jobb láta erősen tágult, a bal szűkült, mindkettő hiányosabban reagál. Nyelve bevont, reszket. A jobb oldali arczfél beidegzéskor visszamarad.

11*