Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 12. Veleszületett butaság (idiotismus)

117 és agybaja, a vérrokonok közti házassága, a nemzés ide­jében való szellemi kimerülése, vérszegénysége, syphi- lise jön számba. Továbbá az anyát terhesség alatt érő testi és szellemi rázkódás, alhasi sértések. A szülés alatt főleg a túlságos szűk medencze, fogóműtét következté­ben történt összenyomatás vagy a magzatnak fejre esése folytán fejlődhet ki a butaság. Szülés után a gyermek koponyasértései, hiányos táplálkozása, erős agyvér­bősége, túlságos melegben tartása, kábítószerek hasz­nálata segíthetik elő az idiotismust. Később a gyer­mek onaniája s az idegrendszert érő egyéb káros befolyás az agy fejlődését megakadályozhatja. A butaságnak több fokát különböztethetjük meg, a szellemi fejlettség szerint, melyek a korlátoltság és a semmis szellemi képesség közt foglalnak helyet. Általában megkülönböztethetjük az elmegyenge­séget (imbecillitas), butaságot (idiotismus) és hülyesé­get (cretinismus). Az ép elme és a gyenge elméjűség között első tekintetre nehéz felismerni a határt, a mennyiben az utóbbinál sokszor a mindennapi élet szükségleteinek és az emberekkel való kölcsönös érintkezésnek meg­felelő képességeket találunk. A pontosabb vizsgálat azonban mégis derít fel bizonyos szellemi hiányokat, melyek folytán az illető bizonyos látkörön nem tud felül emelkedni. Az érzékelés nehezebb nálok, keve­sebb képzettel rendelkeznek, a gondolatfelelevenítés, a képzettársítás nehézkesebb, lomhább s az itélő- következtető képesség korlátolt. Az érzék feletti fogal­mak homályosabbak előttük. A magasabb vallásos,

Next

/
Thumbnails
Contents