Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 12. Veleszületett butaság (idiotismus)

117

és agybaja, a vérrokonok közti házassága, a nemzés idejében való szellemi kimerülése, vérszegénysége, syphi- lise jön számba. Továbbá az anyát terhesség alatt érő testi és szellemi rázkódás, alhasi sértések. A szülés alatt főleg a túlságos szűk medencze, fogóműtét következtében történt összenyomatás vagy a magzatnak fejre esése folytán fejlődhet ki a butaság. Szülés után a gyermek koponyasértései, hiányos táplálkozása, erős agyvérbősége, túlságos melegben tartása, kábítószerek használata segíthetik elő az idiotismust. Később a gyermek onaniája s az idegrendszert érő egyéb káros befolyás az agy fejlődését megakadályozhatja.

A butaságnak több fokát különböztethetjük meg, a szellemi fejlettség szerint, melyek a korlátoltság és a semmis szellemi képesség közt foglalnak helyet.

Általában megkülönböztethetjük az elmegyengeséget (imbecillitas), butaságot (idiotismus) és hülyeséget (cretinismus).

Az ép elme és a gyenge elméjűség között első tekintetre nehéz felismerni a határt, a mennyiben az utóbbinál sokszor a mindennapi élet szükségleteinek és az emberekkel való kölcsönös érintkezésnek megfelelő képességeket találunk. A pontosabb vizsgálat azonban mégis derít fel bizonyos szellemi hiányokat, melyek folytán az illető bizonyos látkörön nem tud felül emelkedni. Az érzékelés nehezebb nálok, kevesebb képzettel rendelkeznek, a gondolatfelelevenítés, a képzettársítás nehézkesebb, lomhább s az itélő- következtető képesség korlátolt. Az érzék feletti fogalmak homályosabbak előttük. A magasabb vallásos,