Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 11. Alkoholos elmezavar (psychosis alcoholica)

106

vadása. A halló szervet illetőleg gyakoriak a fülzugá- sok, csengések, harangozás. A szaglás és ízlés el lehet tompulva.

Az alkoholistáknál észlelhető szervi elváltozások közt említendők azután a heveny és idillt gyomor - es bélhurut, az altesti szervek vérpangása, májmegnagyobbodás, veselob, szívtúltengés, a tüdők vérbősége, egyes nyákhártyák hurutja, vérkeringési zavarok kifolyásaként fejfájás, szédülés, álmatlanság s ennek megfelelőleg nyomottság és kedvetlenség.

A szellemi tünetek sajátságos bélyeget nyomnak az alkoholisták jellemére. Az alkoholisták nem mámoros állapotban alázatos, félénk, meghunyászkodó emberek, mely magaviselet indokot látszik találni ama erkölcsi sújtó érzetben, melyet az egyénben saját gyarló hibájának (az alkohollal való visszaélésnek) felismerése kelt. Miután az alkoholos mámor igen badar, gyakran az emberi méltóságot lealacsonyító tettek elkövetésére hajlamosít, nagyon is indokolt a szégyenérzet akkor, midőn a viselt dolgok a józan gondolkodás itélőszéke elé kerülnek.

Az alkohol befolyása alatt az akaraterő csökken, az agy gátlóképessége szenved, s az ingerekre bekövetkező reactió közvetlenebb lévén, az érzelmek, az indulatok kitörőbben nyilatkoznak. Az indulatok sokszor aztán féktelenekké válván, a legmeggondolat- lanabb tettek elkövetését segítik elő.

Az alkoholismus későbbi szakában, midőn az ütér- rendszer megváltozik s az állandó vérbőség lobos képződményekre ad alkalmat, az agy táplálkozási