Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

A) Bevezetés

15 bizonyítéka a főleg Wernicke által újabb irányban tanulmányozott aphasia és a Liepmann által felderített apraxia tana, melyet utánok mások szélesítettek és rész­letesebben kidolgoztak. Wernicke tankönyvében egy férfi esetét közli, aki 1885-től 1889-ig súlyos elmebetegségben szenvedett, amelynek főbb tüneteit motoros nyugtalanság, verbige- rálás, majd pedig kóros hallgatagság (mutacismus) alkotta. Izgatottsága ugyan meg­szűnt, de nem gyógyult meg. Járása és mozdulatai feszesek, de emellett mint műasztalos úgy maga, mint családja ellátásáról képes volt gondoskodni. A hozzá intézett kérdésekre szóval sohasem, csak taglejtésekkel válaszolt. Öt év óta néma és nem képes beszélni, bár mindent megért és megteszi, amit mondanak neki. Csupán beszédbeli motoros képességét vesztette el. Wernicke ezen eset taglalása alapján klinikai érvet látott ama nézetének támogatására, hogy a beszédnek az agykéregben a motoros és sensoros centrumán kívül (melynek elseje a beszédben szerepet játszó izmoknak a nyultvelőben levő idegmagvaival áll összeköttetésben a projectiós pályák segélyével, valamint a szavak kiejtésére szükséges izombeideg- zettség emlékezetének képeit tartalmazza, az utóbbi pedig a hallószervtől kap rostokat és a szó hangképeit foglalja magában) még fogalomközpontot is fel kell vennünk, amely az előbbiekkel associatiós, ú. n. transcorticalis pályák utján függ össze. A fogalombeli középpontban felmerülő szó képe az anatómiai pályákon a beszéd mozgató projectiós mezejére jut, hogy kimondható legyen. A beszéd megértéséhez pedig szükséges, hogy a szóhangot felismerjük (elsődleges identificatio), amit a sensoros projectiós mező zavartalan működése létesít és hogy az associatiós pályák sértetlen vezetése mellett a fogalomközpont ép functiója a hallott szónak megfelelő felcsendülését eredményezze (másodlagos identificatio). A szóban levő esetben a beszéd motoros és fogalom centruma közt levő associatiós pálya van megzavarva. Wernicke hangsúlyozza, hogy az elmebetegek visszás, helytelen feleletei a transcorticalis aphasiának példái s okai a motoros és sensoros beszédbeli mezőktől a fogalomcentrumhoz haladó pályák müködésbeli zavarában keresendők. Liepmann betege a mozgásbeli műveletek zavartalansága mellett képtelen volt a célszerű mozgásokat véghez vinni. De ezen apraxia (asymbolia motorica) csak a jobboldalra szorítkozott. Jobboldali végtagjaival úgy viselkedett, mintha a feltett kérdéseket, az egyes cselekedetek végzésére való felhívásokat nem értené meg, a tárgyak használását, a nyomtatott és Írott szavakat nem ismerné. Azt a benyomást tette, hogy nagyfokú dementiában, aphasia niotoricában és sensoricában szenved. Ellenben a baloldali végtagok tudatos használásával elárulta, hogy látszólag hiányzó képességei mégis megvannak. Feltűnő volt, hogy a beteg főleg apraxiás jobbkezével szolgálta ki magát. Midőn a jobbkar megfogásával kényszerítették, hogy a balt használja, kitűnt, hogy azzal minden mozgást jól végez. A jelenségek beható vizs- gálása után kiderült, hogy a beteg visszás magatartásának oka nem a felfogás tökéletlenségében vagy hiányában, hanem a motoros megnyilvánulásokra való befolyás megzavarásában van. A diagnosist tehát a sensomotoros zónának a bal centrális gyrusban való elzárására és ennek alapján az ezzel összefüggő projectiós pályáknak a többiektől való elszigetelődésére tették. ,A boncolás lelete később beigazolta a feltevést, amennyiben a bal homlokkarély elváltozása, a bal falkarélyban cysta és a corpus callosumnak csaknem teljes degeneratiója derült ki. Ha a cselekede­teknek végrehajtására való képesség csak kisebb fokban szenved, dyspraxiáról szólunk. Az apraxia az esetek nagy számában az aphasia tüneteivel együtt jelenik meg. Liepmann újabb vizsgálatai azt derítették ki, hogy az agykéregbeli góc követ­keztében jobboldalon bénult és különösen olyan egyének nagy része, akik egyúttal aphasiások, többé-kevésbbé balkezükkel is apraxiások voltak, ami amellett szól, hogy a bal agyféltekének nem csak a beszédre, hanem a cselekedetekre is túlnyomó

Next

/
Thumbnails
Contents