Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

F) Az elmebetegek megvizsgálása

200 Associatio. Gyors, lassú, vontatott, gátolt, fegyelmezetlen, csapongó (logorrhoea, eszmetolongás, gondolatszökés) zavart, összefüggéstelen (incohaerens, dissociált, verbigerálás : a beteg a szavakat és mondatokat értelmetlenül fűzi össze vagy teljesen badarakat mondogat), egyoldalú. Az associatio minőségének és időbeli lefolyásának vizsgálása optikai és acustikai ingerekkel (egyes képeknek, szótagoknak, szavaknak a szem elé tartása, vetítése vagy kifejtése által). A vizsgádnak az észrevett inger után nyomban, minden gondolkodás nélkül kell reagálnia, pl. a hallott szóra (ingerlő szóra) az öntudatban nyomban felmerült szó (reuctiós szó) kimondásával. Az ingerlő szó kiejtése és a rákövetkező reactiós válasz közöttlefolyt időt (reactiós idő) a Hipp-féle chronoskóppal, amely egy másod­percnek 1000-ed részét (o = Viooo mp.) méri, vagy az Vs másodperces órával hatá­rozzuk meg. Téves eszmék: expansiósak és depressiósak. Bűnösség, elszerencsétlenedés, elkárhozás, elszegényedés, tönkremenetel, üldöztetés (befolyásolás, megrövidítés, megrontás, megbabonázás, megfigyeltetés, mérgezés, a testi és szellemi épség, az élet ellen való törekvés, hypnotizálás, delejezés, suggerálás), hűtlenség, a testi és szellemi megfogyatkozás (hypochondriás) vagy leromlás, elpusztulás, meghalás (nihilismusos), a testi és szellemi egyéniség értékbeli kóros emelkedettsége (öntúlbecsülés), vallásos hivatottság, szerelmi vonatkozások (nagyság), jogsérelem téves eszméje. Némely esetben a beteg mást (hozzátartozóit, idegeneket) néz és tart elmebajosoknak (altero- aegrotismus). Nagyon fontos, különösen a dissimuláló paranoiás betegeknek indirect vizsgá­lása : a beteggel elmondatjuk élete történetét nagyon részletesen, amidőn magától fogja felfedni a téves eszméket, érzéki csalódásokat. Kényszerképzetek: folytonos tépelődés, a cselekedetek változtatására való törek­vés, elvont fogalmakkal való bibelődés, a tárgyak érintésétől való félelem, (pl. hegyes, éles tárgyakétól: aichmophobia), üres vagy népes tereken, bizonyos, pl. zárt helyeken szorongás (agoraphobia, claustrophobia), bizonyos szavak és számok keresése, a lopástól (kleptophobia), gyújtástól (pyrophobia) való félelem stb. Ismeretkör. Abstraháló- és combinálóképesség. Áz ismeretek mennyiségének és minőségének vizsgálatánál és megállapításánál mindig figyelemben kell részesíteni az egyén korát, neveltetésének, iskoláztatásának fokát, a társadalmi légkört, amelyben mozog, a foglalkozást az ismeretek szerzésénél megnyilvánuló bizonyos egyéni hajlamot. Az egyoldalú kiváló tudás és a részleges ismeretbeli fogyatékosság vagy hiány nem képezheti az intelligent fokmérőjét. Vizsgáljuk, hogy milyen a fogalom-, képzetalkotás (élénk, tökéletlen, hiányos), megvannak-e az általános ismeretek, a vallásos, erkölcsi, jogi, conventionalis, általá­ban az elvont fogalmak, képzetsorok kellően kialakultak-e, fejlettek, vagy tökéletlenek, hiányoznak-e, vagy eléggé öntudatosak, gépiesen betanultak, rendelkezik-e a vizsgált gondolatainak kifejezésére kellő szóbőséggel, vagy fogalomszegény, csak primitives módon, egyszerű mondatokban, gyakori szóismétlésekkel képes magát kifejezni, az egyes (főleg a szokásos idegen) szavakat, kifejezéseket kellő értelemben és helyen alkalmazza-e ? Megvizsgáljuk továbbá, hogy a beteg miként abstrahál, combinál, miként képes generalizálni, részletezni, a gyűjtő, az alá-, mellérendelt fogalmakat sorakoztatni, hasonlóság, ellentétesség, rokonsajátság szerint csoportosítani, időbeli, térbeli, érték­beli becsléseket tenni, az ok és okozat között levő viszonyt, a különbségeket fel­ismerni stb. Tájékozódás. 1. Hány éves? 2. Hol és mikor született (év, hónap, nap, község, megye, ország). 3. Hol lakik ? (község, megye, ország). 4. Milyen vallásu ? 5. Mi a

Next

/
Thumbnails
Contents