Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
F) Az elmebetegek megvizsgálása
197 Paraphasia (elszólás) literalis és verbalis: a betűk és szótagok vagy a szavak össze- cserélése, mások által helyettesítése. Dyslexia: az olvasás közben beállott kifáradás. Paralexia: olvasás közben a betűk, szótagok, szavak módosítása, elcserélése, kihagyása : paralexia literalis és verbalis. Alexia: az olvasásra való képtelenség. Dysgraphia : nehéz, reszkető írás. Mogigraphia: irógörcs. Paragraphia (elírás) literalis és verbális: a betűk, szótagok vagy a szavak összecserélése, kihagyása, módosítása. Agraphia: az írásra való képtelenség. Iráspróbák: az irás alakjának és tartalmának megvizsgálása. Tiikörirás balkézzel. ó. Értelembeli beszédzavar (dyslogia). Vizsgálni kell előbb, hogy a beteg beszéde folyékony, értelmes, összefüggő, szabályos-e, gondolatait képes-e kellő logikai rendben sorakoztatni vagy nem ? Polyphrasia, logorrhoea: körülményes, áradozó, bő beszéd. Verbigeratio (szó- fecsérlés): egyes szavak, mondatok, vagy értelmetlen szavak mondogatása. Phraseo- mania, neophrasia (szófaragás): a meglevő szavak más értelemben való használata, átalakítása, uj szavak gyártása. Echolalia: echobeszéd. Beszédbeli stereotypia: egyes szavak és mondatok ismételgetése. Incohaerens (zavart, összefüggéstelen) beszéd Logoschizis: a mondatnak, gondolatnak szünetek által megszakított részekre bontása. Logotripsis: a mondatnak be nem fejezése előtt való megszakítása. Kopro- lalia: illetlen, piszkos szavak mondogatása. Agrammatismus: helytelen szóképzés és mondatfüzés. Agnosia. (A személyek, tárgyak, tünemények fel nem ismerése általában vagy csak a megfelelő érzékszervvel.) a) Agnosia acustica. A beteg hall ugyan, de a zörejek, hangok minőségét és tartalmát nem érti meg, nem ismeri fel. (Lelki süketség) Sokszor a sensoros aphasiával együtt jár. b) Agnosia optica. A látás zavartalansága mellett hiányzik a látás utján szerzett képek megértése. (Lelki vakság.) Az alexiával kapcsolódhat, c) Agnosia tactilis. A bőr- és izomérzés zavartalansága mellett a beteg képtelen a tapintás utján szerzett benyomások minőségét, a tárgyak alakját, tömött- ségét meghatározni. A vizsgálat alkalmával határozza meg az acusticus, opticus, tactilis ingereket. Jelölje meg a tapsot, fütyülést, dörzsölést, vakarást, pénzcsengést, a hangvilla bugását, a csörömpölést (pl. kulcsokkal), a lábdobogást, az óraketyegést, szavak, beszéd tartalmát, forrását (ismerős, ismeretlen hangját) stb. Nevezze meg az elébe tartott lerajzolt, lefestett személyeket, tárgyakat, állatokat, a látott tüneményeket, színeket, keresse ki az egyforma vagy hasonló színes lapokat, pamutot, a betűket, szavakat mondatokat stb. Behunyt szemmel mondja meg, milyen consistentiáju, alakú, terjedelmű s miféle tárgyakat tapint. Ugyancsak mondja meg, mire és hova valók, hogy kell azokat használni ? stb. Ha pl. a tárgyat megnézés után nem ismeri fel (aphasia optica), talán tapintás által igen. Apraxia. (Helyesebben dyspraxia: az izomzat működésének, erejének és coordi- natiójának zavartalansága mellett a cselekedetek kivitele hiányos, hamis vagy lehetetlen.) Külön kell vizsgálni s megállapítani, hogy jobb, bal vagy mindkét oldalon, a felső, alsó vagy mindkét végtagon észlelhető-e és mily irányban, mily fokban ? A beteget felszólítjuk, hogy végtagjaival különféle egyszerű és összetett mozgást végezzen (pl. emelje fel karját, lábát, tapsoljon, tegye ujját fülébe, simogassa meg arcát, homlokát, érintse fülét, száját, kulcsolja össze kezét, csikorgassa fogát, öltse ki a nyelvét, érintse egyik lábát a másik sarkával, gombolja ki és be mellényét, vesse le kabátját, gyújtsa meg a gyufát, gyertyát, vegye fel a poharat s igyék belőle, nyissa ki az ajtót, az ablakot, tegye valahova a széket, mutassa meg, mit kell az irótollal, ceruzával, a tintával, kenyérrel, pohárral, késsel, zsebkendővel, szappannal, kulcscsal, kalappal, órával csinálni stb, továbbá, hogy utánozza az előtte mutatott mozgásokat.
