Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 1. Az érzés, érzelem körének rendellenességei

76

zavartalan legyen. A helybeli érzéstelenítő szerek, a neuritisek, a környéki idegeket érő tartósabb nyomás, egyébb traumás behatások, a peripheriás, a magasabb középpontokat bénító, kábító mérgezőszerek (pl. morphin, alkohol) vagy bizonyos vérkeringési zavarok, vérzések, embóliák, tályogok, daganatok, syphilis, lobos folyamatok okozta elváltozások az agykéreg felfogóképességének leszállítása vagy megszüntetése következtében akadályozzák, sokszor a fájdalom fokáig emelkedhető érzések keletkezését.

Az inger azon legkisebb fokát, amelyen már érzés fejlődik, ingerküszöbnek, azon legnagyobbikát pedig, amelyen túl újabb és erősebb benyomás nem származhat, inperrr^^assá^nak nevezzük. Ha a távolból hallott ének forrása felé közeledünk, mindinkább élesebb lesz, de bizonyos határon túl, akár közeledünk felé, akár távolodunk tőle, fokozatbeli különbséget már nem fogunk észrevenni.

Weber kimutatta, hogy nem minden ingerváltozás okoz érzésbeli módosulást, hanem csak akkor, ha bizonyos fokot ér el. Ennek a foknak minősége nem az absolut, hanem a relativ ingerváltozástól függ. Ha pl. kinyújtott kezünkre 1 kilp^. grammnyi súly kerül, a hozzáadoft csekélyebb (1 — 10 grammnyi) többletet nem tudjuk megkülönböztetni s csak akkor fogjuk észrevenni, ha még legalább kilót tesznek hozzá. Ugyanígy a 2 kilónyi súly mellett csak 2/3, 3 kilónál pedig 3/3 kiló után érezzük meg a súlyszaporodást. Ha pl. a termet megvilágító 100 gyertyaláng mellett még 3-4 gyűl ki, nem keletkezik bennünk erősebb fényérzés.

Tudjuk továbbá, hogy nem minden érzékszerv ingerelhető hasonló behatással A látó-, ízlő- és szaglószerv bizonyos chemiai, a halló és tapintó főleg mechanikai ingerekre reagál. (Az érzékszervek specialis energiája.) A látószerv pl. az aether- rezgések okozta chemiai, a halló a levegő moleculás lengésbeli hullámainak behatását fogja fel különösen, habár traumás, villamos ingerrel is befolyásolható.

Ritkábban előfordul az is, hogy valamely érzékszervre ható inger egy má_sik területén is kivált egyidejűleg ingerületet, érzést (synaesthesia, másodrendű érzés). így pl. némelyekben bizonyos hangok szinérzést ébresztenek. Egy magas intelligentiáju ismerősömben a fuvola hangja kék, az oboéjé barnásvörös, a rézfúvóhangszereké sárga, a vizes pohár csengése világoszöld szin, az egész zenekar szinvegyülék érzetét kelti fel. Már gyermekkorában a katonazenéről úgy számolt be szüleinek, hogy zöld, kék, sárga hangokat hallott. Bizonyos melódiákat különös alapszín festi meg számára. De — mint megjegyezte — a szóban levő színeket nem látta maga előtt, csak érezte. Ilyen másodlagos érzések keletkezhetnek érintésre, szúrásra, bizonyos szavak kiejtésére, dallamokra. Főbb alakjai: a synopsia vagy photisma (a látás) és phonisma (a hallás körében).

Az ingerküszöböt leszállíthatják vagy emelhetik a környéki és közép- jxmti feífogókészülék. vaiamint^a vezetö__pályák működési képességében bekövetkező változások és bizonyos psychés functiós zavarok. így keletkezik aztán az érzékenység alászállása (Hypaesthesia, hypalgesia' vagy megszűnésé (anaesthesia, analgesia) és fokozódottsága (hyperaesthesia).