Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 6. Nemi élet
44 hajtása az ideg- és szellemi élet működésében zavarokat idézhet elő, habár az a régibb felfogás, hogy bizonyos agy- és gerincvelőbajok (paralysis progressiva, tabes) oka a nemi kicsapongás lenne, az újabb tapasztalatok szerint nem helyes, legfeljebb annyiban állhat meg, amennyiben a sokat excedáló és nem válogató egyén luest szerezhet ez utón. A nemi élvezetek rendes mértékének meghatározása nehéz s inkább relativos dolog, mert függ a szervezeti, testi és szellemi épségtől, a táplálkozási viszonyok minőségétől, a rendes — a munkát, esetleges izgalmakat rendszerint követendő nyugalom és kellő alvással elért pihenés által megszakított — életmódtól. A szellemi tulerőltetés, éjjelezés, az izgató italokkal való visszaélés, hiányosabb táplálkozás, kedélyi izgalmak vagy éppen szervezeti gyengeség mellett természetesen a gyakoribb nemi érintkezés már káros befolyást gyakorolhat az ideg- és elmeéletre. Általában a gyakran s egymásután több Ízben eszközölt, kellő pihenés és nyugalom által meg nem szakított coitus, ha különösen emellett még a képzeleti kört nagyobb mértékben igénybe vevő komplikált izgató momentumok is társulnak hozzá, megviseli az idegrendszert s mint lassankint felhalmozódó inger kimerüléshez vezethet. A gyakori nemi érintkezés káros hatását fokozhatja az egyidejű szellemi tulerőltetés, az alkoholos excessus, éjjelezés. A különben is ideges, gyengébb szervezetű nőkben főleg az első (különösen az erőszakos) coitus nyugtalanságot, szorongó félelemérzéseket, maniás-depressiós állapotot fejleszthet ki, ami még könnyebben keletkezhet akkor, ha egyéb psychés okok (ellenszenv, kényszerházasság, teherbeeséstől való félelem stb.) csatlakoznak hozzá. A férfiak neurastheniás tüneteit fokozhatja a coitusnak az előző rettegésből, az önbizalom hiányából eredő sikertelensége. Az önfertőzés s az ezzel rendesen járni szokott felhalmozódó nemi élvezet a táplálkozási viszonyok alászállását, az étvágytalanságot, az ideges és szellemi tünetek egész sorát idézheti elő. Az ilyen egyének arcszine rendesen halványsárga, szemük beesett, kék gyűrűvel övezett, bágyadt fényű, tekintetük téveteg, félénk, magatartásuk félszeg, bátortalan, görnyedten, ingatag léptekkel járnak, gondolkodásuk lassú, felfogásuk nehézkes, a munka könnyen kifárasztja őket, figyelmöket nem képesek sokáig egy tárgyra rögzíteni, emlékezetük gyengült, akaraterejük csökkent, ingerlékenyek, könnyen zavarba jönnek, elpirulnak, időnként szorongó és félelmi érzés, fejfájás, fülzugás, szédülés lepi meg, pulsusuk csekélyebb testmozgás után is szaporává válik, emellett bizalmatlanok, gyakran lepik meg önvádlások, hypochondriás érzések, szemrehányásokat tesznek önmaguknak, hogy megrontották magukat s így a család ter- hévé váltak, örökös nyomorékká lettek, bizalmukat elvesztik sorsuk, jövőjük iránt s néha az öngyilkosság gondolatával foglalkoznak. Néha a különféle paraesthesiák, paral- giák a physikai befolyásolás (villamozás, magnetizálás, szurkálás) téves eszméjének megjelenésére szolgáltatnak alkalmat. Az álom zavart, gyakori felijedezés szakítja meg. Némely esetben az onania üldöztetéses, hypochondriás téves eszmék, amentiás, maniás-depressiós tünetek kifejlődésére szolgáltathatja az alkalmi okot, mig máskor az idegrendszer ellenállóképességét szállítja le.
