Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 3. Fertőző betegségek
36 a halál bekövetkezéséig csekély ingadozásokkal emelkedik. A nyálelválasztás szerfelett fokozódik. Az izgatottság után delirans stadium állhat be, amidőn öntudatukat rövidebb-hosszabb időre tömeges hallucinatiók hamisítják meg, melyek tartalma többnyire ijesztő és rhapsodiás, laza, téves eszmék kifejlődésére vezetnek. Fenyegető hangokat, nagy zajt, puskaropogást hallanak, nagy embertömeg futkos körülöttük. Az eddig különben nem veszélyes egyének agressivül léphetnek fel, ágyukat széthányják, a fal vakolatát leszedik, az ablakokat beverik, az ajtót döngetik. Egy általam észlelt beteg az ablakban felé irányított puskacsöveket látott s emiatt való kétségbeesésében vakolatdarabokat dobált az ablak felé. Máskor hozzátartozóik hangját hallják s ezekkel társalgást folytatnak. Céltalanul futkosnak idestova. Idegenek közeledtére félve menekülnek. Néha vélt erős kiáltásra eszmélnek fel éppen úgy, mint a delirium tremens potatorumban szenvedők. Élénken confabulálnak. Hangulatuk többnyire nyomott, csak ritkán válik derültté. Arcizmaik a legváltozatosabb játékot űzik, majd elfintorítják, majd síróvá, majd nevetővé teszik az arcot. Lassankint aztán mozgásaik ataxiásokká válnak, bizonytalanul járnak, kelnek, sokszor elbuknak. Végtagjaik reszketnek, végre a földön hemperegnek, a test egyes izomcsoportjaiban, az arc, a felső és alsó végtagokban klonusos, majd tónusos rángások keletkeznek, később az egész testre kiterjednek s opistho- és episthotonus fejlődik ki. A betegek végre teljesen elveszthetik öntudatukat, nem percipiálnak, időnként ugató hangot adnak, arcuk elkékül, fuldokolnak, majd általános tetanus keletkezik, a légzés mindinkább nehezebbé válik, hosszabb időre kimarad s az egyének kínos asphyxiás tünetek között meghalnak. Az anatómiai vizsgálatok a középponti idegrendszer különféle részében hyper- aemiát, perivascularis lobos gócokat, vérzéseket deritettek ki. Schaffer kimutatta, hogy a lyssa esetében a gerincvelő azon részletében találhatók legnagyobb fokú elváltozások, amely a virus beoltását elősegített harapás helyével az idegek útján közvetetlen összefüggésben van. A diffus infiltration kívül a vérerek adventitiás beszűrődését, a neuroglia hyperplasiáját, az idegrostok degeneratióját, az idegsejtek pigmentes atrophiáját, hyalinos elfajulását, bennük vacuolák képződését constatálta. Ugyancsak hasonló elváltozásokat észlelt a nyúltvelőben is. Később mások is megállapították különösen cerebrospinalis ganglionsejtek megváltozását. Az idösült fertőző betegségek között a legfontosabb a tuberculosis, syphilis és az álomkórság. A tubepcjjJasis huzamosabb idő után az egyéniséget gyakran lényegesen átalakítja, érzékenyebbé, élénkebb hangulatváltozásra alkalmasabbá, ingerlékenynyé, a saját egészségi állapottal szemben elfogulttá teszi. Az ilyen betegek néha a legnagyobb euphoriával néznek a jövő elé, szép reményeket szőnek, légvárakat alkotnak, mig máskor az öngyilkossági gondolatokig fokozódó lehangoltság vesz rajtuk erőt, kedvetlenek, bizalmatlanok lesznek. Amint a phthisises egyéneknél eleinte elég gyakran igen élénk szellemi tevékenységgel találkozhatni, később az általános
