Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 1. Az agy, a gerincvelő és a környéki idegek betegségei

27 pulzusszaporodás, bő izzadás által kisért félelemrohamokat, heveny zava­rodottságra valló kitöréseket, az öntudat elhomályosodását, élénk üldöz- tetéses deliriumok kíséretében, amelyekben a mechanikai befolyásol- tatás (villamozás, delejezés, tüzes vassal való égetés) téves eszméje játszsza a főszerepet. Korsakow a neuritis multiplex kapcsán észlelt elmezavart cerebro- pathia toxaemica vagy psychosis polyneuritica néven jelölte meg, amely­nek jellemző sajátsága á,hiányos megjegyzőképesség, a közelmúlt benyo­másodnak gyors elfelejlesé)' az emlékezetbeli csalódás és az ezzel kapcso­latos'confabulatio, amelynél fogva a beteg a térbeli, időbeli viszonyokat, a személyeket, tárgyakat sokszorosan összecseréli, csak részben vagy egyáltalában át nem élt eseményeket, különféle tüneményeket a legkalan­dosabb, hihetetlen formában és tartalomban mondja el valóként, de azokat könnyen el is felejtheti, — továbbá a tájékozatlanság, A kórképet még gyakran kóros cselekvési nyugtalanság, hysteriás állapotokra emlékez­tető izgatottság, zavart, associatio, badar ötletek, téves eszmeszerü töre­dékek színezik. A prognosis az esetek nagyobb számában nem kedvező. Korsakow alkoholos neuritis multiplexre tartotta jellemzőnek, de elő­fordulhat ez más természetüeknél is, sőt a dementia senilis, a paralysis progressiva és hyteria kapcsán is. Ezért inkább „Korsakow-féle tünet- csoport“-nak szokás nevezni. Az alkoholistákon előforduló pseudo-tabes és pseudo-paralysis szintén a neuritis chronica keretébe tartozik s könnyen összetéveszt­hető a valódi tabessel és hüdéses elmezavarral. Itt azonban a prognosis a szeszes italok megvonása mellett kedvező lehet. Az alkoholos élveze­teket feltüntető előzményeken kívül útba fog igazítani a neuritis tünetei közé tartozó idegtörzsbeli érzékenység nyomásra, fájdalmasság (bár ez nem minden esetben van meg), az elég gyorsan fejlődő bénulás, a bőr­és izomreflex hiánya, a villamos ingerlékenység megváltozása, az elfajulásos reactio, az izomsorvadás. Az érzékszervek környéki bántalmai különféle subjectives zavarokat, kóros érzeteket, hallucinatiókat okozhatnak. Seppilli, Souchon, Hack Tucke, Royet a látó- és hallószerv betegségeiben fénylátást, látásbeli csalódá­sokat, zörgést, zúgást, hanghallásokat tapasztalt. Royet kutatásai alapján azon eredményre jutott, hogy az elmezavar elég gyakran áll összefüg­gésben a szem betegségeivel s az esetek többségében a jobb szem volt a kóros. Olykor pedig a szem bántalmainál megkívánt s hosszabb ideig a sötét szobában való tartózkodás eredményezett szellemi zavarokat (Schmidt-Rimpler esetei). Graurau viszont egy Ízben hysteriával kapcso­latos melancholiát látott meggyógyulni kétoldali katarakta operatio után. A fül lobos bántalmai terhelt egyénekben néha a direct kiváltó okot, máskor a dispositiót adhatják az elmebaj keletkezésére. Ilyen genyes folyamatok alatt mániás izgatottságot is észleltek.

Next

/
Thumbnails
Contents