Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 12. Alkoholos elmezavar. Psychosis alkoholica
363 súlyozza, hogy az alkoholismusban észlelhető tüneteket sokszor igen nehéz megkülönböztetni a gerincvelőbántalmakétól, mivel itt gyakoriak a myelitis, ataxia, paralysis agitans jelenségei — az alkoholisták járására nézve megjegyzi, hogy vannak olyanok, akik ha egyszer megálltak, nehezen tudnak megindulni, mások csak kis lépéseket tehetnek, egyesek ismét csak akkor képesek rendesen járni, ha végtagjaikat szemmel kisérhetik. Némelyeknél pedig a járást subjectives tünetek akadályozzák, mert pl. úgy érzik, mintha tövisen járnának. Előfordulhat továbbá alkoholisták izmainak görcsös összehúzódása és rángása, atrophiás bénulása, valamint az ataxiás beszédzavar is. A pupillák reactiója és alakja megváltozhat. Sok esetben szabálytalan körzetüek, behuzódásokat mutatnak, hossz, haránt vagy ferde irányban oválisakká válnak, egyenlőtlenek, tágultak, szűkültek, egyik vagy mindkettő renyhén reagál. A reflexes ingerlékenység többnyire élénkebb, de lehet csökkent, sőt egyes esetekben a térdreflex egyáltalában nem váltható ki. Az izmok mechanikai ingerlékenysége az esetek nagyobb számában jelentékenyen fokozódott, úgy hogy az izomnak kopogtató kalapácscsal való meg- ütésére nemcsak lokális körülirt kidomborodás képződik, de a szomszédizmok összehúzódása is bekövetkezik, ami főleg a mellizmok megütésekor észlelhető szépen. Az érzés körében szintén jelentkeznek rendellenességek. így találhatunk hypaesthesiát, anaesthesiát, hyperaesthesiát, paraesthesiát, paral- giát, úgy az érintés, mint a fájdalom jelzésében különválva lassúbbodás mutatkozhat (Remak-féle kettős érzés), a hőérzés csökkent lehet. Az anaesthesia és az analgesia magyarázza meg azon körülményt, hogy az alkoholisták a műtétek közben végzett metszéseket jól tűrik. Elég gyakran tapasztaljuk továbbá, hogy nagyobb égési sebeket szenvednek el, anélkül hogy erre reagálnának (egy alkoholista pl. átkarolta a tüzes vaskályhát). Az alkoholismus előrehaladt stádiumában jellemzők a végtagokban, főleg pedig az alsókban jelentkező tartós kisugárzó fájdalmak. Előfordulnak továbbá visceralgiák és hányás által kisért colicaszerü rohamok, amelyek az alkoholos ital élvezetének beszüntetése után eltűnnek. A paraesthesiák között gyakori a zsibongás, bizsergés, a melegség, villamozás, különféle bogarak mászásának érzése a test egyes részein. Az érzékszervek körében a szem részéről felemlítendő a káprázás, fényes, fekete pontok, csikók (mouches volantes) felmerülése, homályos, ködös látás, amblyopia alkoholica. A szinérzés csökkenhet, a betegek a tárgyakat elszinesedve, zavarosan, alakjukban s a távolságot illetőleg meghamisítva, tévesen látják. Olykor a látótérszükülés, szinvakság, scotoma centrale, retinitis s a látóidegfő sorvadása fordul elő. Moeli és Uthhoff kimutatta apapilla elhalványodását s a retinának a papillától a környék felé haladó zava- rodását. A hallószerv körében gyakori a fülzugás, csengés, harangozás érzete. A szaglás és Ízlés eltompul, sőt teljesen meg is szűnhet, úgy
