Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 12. Alkoholos elmezavar. Psychosis alkoholica
360 bajt kiállott, sőt a maniás-depressiós elmezavar, a dementia praecox valamely szakában megrekedt vagy szünetelő, a szellemileg fogyatékos imbecillis, testi betegség, rendetlen életmód, excessusok következtében elgyengült, koponyasérülést, syphilist elszenvedett, epilepsiás egyénekben az alkohol gyorsabban és károsabban gyakorolhatja hatását és elmebaj kitörésére vezethet. Gyakran ezen említett neuro-psychopathiás alkat, elmebántalom, különösen az epilepsia vagy hysteria rendellenes sajátságai élesednek ki a szeszes ital befolyása alatt, ez ébreszti fel, váltja ki azokat, bizonyos specialis bélyeget is nyom rájok, de aztán azok saját charakterük szerint fejlődnek, folytatódnak tovább. Az epilepsiás élénk hallucinatiókkal, illu- siókkal, erőszakos cselekedetekkel járó ködös állapotok, mélyebb öntudatbeli zavarok olykor egy-egy alkoholos excessus alatt bontakoznak ki rohamosan. Mivel az alkoholnak közvetetlen mérgezéses tünetei (a részegség), lényegesen különböznek az általa kiváltott határozott elmebajokéitól s a mérgezéses jelenségek a hatás megszűnése után vissza is fejlődhetnek, mig a psychosisok még azután is rövidebb-hosszabb ideig megmaradnak, a szakemberek újabban az alkoholos elmebántalmak keletkezése és lefolyása alkalmával a neuro-psychopathiás disposition kívül fontos befolyást tulajdonítanak a beállott (az alkohol hatása által kiváltott) anyagcserebeli zavaroknak, toxicus folyamatoknak. Számos endogénes és exogénes tényező működhet közre együttesen a kóros állapot előidézésében. Megkülönböztetik tehát a szeszes italoknak közvetetlen mérgező hatását és a közvetettet, amelyből az ú. n. metalkoholos állapot, Heilig szerint a metatoxikus psychosis ered. Az elsőhöz tartozik a heveny és idült alkoholos mérgezés és a heveny hallucinosis, a paranoiás alak, a Korsakow-féle tünetcsoport, a dementia és epilepsia alkoholica, az utóbbihoz pedig a delirium tremens és az alkoholos ködös állapot. A delirium tremens — mint Heilig is kiemeli — nem az alkoholos idült mérgezés cumulált hatásából eredő egyszerű exacerbatio, hanem oka a pathologiás anyagcserebeli zavar, amelyet szeszes itallal való visszaélés okoz a testben. Kraepelin is metalkoholos megbetegedésnek tekinti. Némelyek az alkoholos psychosisok egy részét (a paranoiás alakot) csak az alkohol hatása alatt kiélesedő más természetű elmekórformának (pl. a dementia praecoxnak — Graeter) tekintik. Az alkoholos elmezavar férfiakon gyakrabban fordul elő, mint a nőkön. A szeszes ital heveny mérgezésének tünete eleinte ugyan a szellemi és mozgási tevékenység rövid ideig tartó élénkülésében nyilvánul, de — mint Kraepelin, Aschaffenburg, Führer, Rüdin, Smith kísérletei kimutatták — a látszólagos fokozott működés hátterében jelentékeny motoros és intellectusos fogyatkozások találhatók, amelyek a felfogás és
