Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)

332

Ezen coordinatiós zavarok főleg akkor lépnek előtérbe, ha — amint elég gyakori eset — a tabes tünetei vezetik be a kórképet (tabo-paralysis).

Habár a paralysis progressivában többé-kevésbbé kifejezve mindig feltalálhatok a gerincvelő elváltozásai, szokásos volt megkülönböztetni a paralysis ascendenst és descendenst. Az előbbi esetben u. i. a tabes dorsalis jelenségei az elsődlegesek s csak aztán — sokszor évek múlva — bontakoznak ki a bénulásos elmezavar tünetei, mig az utóbbinál megfordítva áll a dolog. Újabban egyes szakemberek (Möbius, Raymond, Schaffer, Nageotte stb) azon nézetet fejezték ki, hogy a tabes és a dementia paralytica ugyanazon kóros folyamat tünete s egyesek (Jendrássik, Marie) a tabeses esetekben az agykéreg elváltozását is constatálták. Tabeses esetekben a többi tünetek mellett (pl. a látászavar, opticusatrophia, szűkült, fényre nem reagáló pupilla, a térdreflex hiánya, érzészavarok) feltaláljuk a behunyt szemmel való ingadozást (Romberg-féle tünet) továbbá a széles alapú, hányó-vető, bizonytalan járást, amidőn a beteg alsó végtagját az egyes lépések alkalmával kifelé fordítva emeli fel s hirtelen oly módon csapja le, hogy sarkára lép, mialatt jobbra-balra tántorog. Mig máskor, a gerincvelő oldalkötegei bántalmának (paralysis spinalis spastica) esetében, a spasmusos járás lép előtérbe, amidőn a beteg csak nehezen képes alsó végtagját emelni, lassan, aprózva lép. A hólyag izmainak bénulása következtében vizeletrekedés vagy tarthatlanság következhet be. Gyakori aztán a székrekedés s a bélsár önkéntes kiürülése.

Fontos szerepet játszanak a beszéd zavarai. Különösen jellemző az ataxiás, akadozó beszéd, a szótagbotlás, amidőn a betegek nyelve — különösen a hosszabb szavak (pl. titoknokoknak, kiengesztelhetetlenségében, Incompatibilität) kiejtésénél — megbicsaklik s az egyes betűk, szótagok sorrendje, egymásutánja megváltozik, avagy a betegek egyes betűket, szótagokat kihagynak vagy mintegy elharapnak. Néha az egyes szavakat mintegy szétmorzsolják fogaik közt, avagy skandálva ejtik ki. Előfordulhat továbbá az aphasia amnestica, paraphasia és aphasia totalis és ezekkel kapcsolatosan apraxia is. Elég gyakran tapasztaljuk, hogy a paralysises beszéd közben hirtelen elakad, arca kipirul, az izgatottság látható jele mellett izeg-mozog, erőlködik s egyideig egy szót sem képes kiejteni. Általában kedélyi behatásra az aphasiás tünetek fokozódni szoktak.

Mindinkább szembeötlőbbekké lesznek az egyes izomterületeken mutatkozó rángások és reszketés. Beszéd közben a betegek arcának egyik vagy mindkét felén villámszerű rángások futnak át, az ajkak erősebben remegnek. A nyelv- és kézreszketés is nagyobb mérvet ölt, sőt a betegség előrehaladott stádiumában az egész test remegővé válik, különösen a szándékolt mozgásokat kiséri erős tremor.

Néha a kórkép keretében mulóan choreás, athetosises, myokloniás és a sclerosis polyinsularisra emlékeztető tünetek jelenhetnek meg. Az egyes izmokban, izomcsoportokban feszülések, összehúzódások keletkezhetnek. így pl. a sternocleidomastoideusban főleg egyik oldalon oly fokban, hogy kemény, porcszerü tapintatuak és erősen kidüllednek, úgy ez az állapot, mint az egyenes hasizmok contracturája is észlelhető olyankor, ha — mi elég gyakran tapasztalható — hanyatt fekvő helyzetben fejüket