Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)
327 zavarják s meg nem történt dolgokat mint tényeket szerepeltetnek s az eseményeket meghamisítják (confabulatio). Néha rövidebb-hosszabb időre vonatkozó élmények egész sora kieshet emlékezetükből, amidőn egyes cselekedeteikről, nyilatkozataikról nem tudnak számot adni s nem ismerik el, hogy ezt vagy azt tették, mondták volna. Saját körülményeiket, viszonyaikat, helyzetüket, maguk és mások jogait kellőleg megítélni képtelenek, cselekedeteik felett nem tudnak helyes kritikát gyakorolni, a lényegest a lényegtelentől, a helyest a helytelentől, a célszerűt a célszerűtlentől, az illőt az illetlentől nem képesek megkülönböztetni s éppen ezért lépten-nyomon badar dolgokat követnek el, bamba, éretlen, gyermekes, szemérmetlen, illemet sértő nyilatkozatokat tesznek, vétenek a társadalmi, jogi, erkölcsi rend ellen. Elhatározásuk ingatag, helytelen, könnyen megkárosíthatják önmagukat s környezetüket. Célszerűtlen jogügyletekbe bonyolódnak, annál is inkább, mert megfogyatkozott ítélőképességüknél fogva befolyásolhatók, önállóságuk csökkent. Célszerűtlenül költekeznek vagy megrendeléseket tesznek, haszontalan tárgyakat vásárolgatnak össze, gyakran adósságokba verik magukat. Kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Nyilvános helyen rendetlenkednek, összekapnak a környezettel, zajt ütnek, szükségüket minden tartózkodás nélkül nyílt utcán is elvégzik s a közbelépő rendőri közegeket szóval és tettleg bántalmazzák. A betegség kezdetén fokozott nemi ösztönüket minden tartózkodás és helyi viszonyokra való tekintet nélkül igyekeznek kielégíteni, ismeretlen nőket szólítanak meg az utcán, hangos, szeméremsértő megjegyzésekkel illetik s ajánlatokat tesznek nekik. A társaságokban is illetlenül viselik magukat, nők jelenlétében végighevernek a divánon, a földre köpködnek, étkezés közben nem várva be a sorrendet, előre belenyúlnak a tálba. Az étkezésben és ivásban sokszor nem tudnak mértéket tartani. A terveik elé vetett akadályokra indulatkitörésekkel, erőszakosan reagálnak. De emellett gyakran igen könnyen rávehetők bármire, csak a kedvező pillanatot s a megfelelő bánásmódot kell eltalálni. A dementia paralyticának három főalakját különböztethetjük meg: az expansiósat, depressiósat és az egyszerű, színtelen dementiásat. Az expansiós alakot a hangulat, a közérzés emelkedettsége és az intensitásukban, tartalmukban élénken ingadozó nagysági téves eszmék (megalomania) jellemzik s ezt nevezték régebben classikus paralysisnek. Az ilyen betegek önérzete fokozódott, testi, szellemi képességüket, helyzetüket, körülményeiket, viszonyaikat, jövőjüket szerfelett rózsás színben látják. Dicsekednek testi erejükkel, vasegészségükkel, mutogatják karjaikat s a meglehetősen gyenge beteg is azzal kérkedik, hogy több emberrel volna képes egyszerre megbirkózni. Nagyon szépnek, okosnak, minden testi és szellemi munka végzésére alkalmasaknak mondják magukat, hivalkodnak a nők körül szerzett hódításaikkal s megesik, hogy egy-egy beteg egymásután több nő kezét kéri meg. Fennen hangoztatják a több-
