Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 9. Bénulásos elmezavar. Terjedő hűdéses butaság. Dementia paralytica (paralysis progressiva)
321 Az azelőtt nagyobb s kitartó szellemi tevékenységet kifejtett egyén elmebeli műveleteiben bizonyos lassúság, vontatottság nyilatkozik, munkakedve, initiáló törekvése lankad, sokszoros önbiztatásra, erősebb stimulálásra van szüksége, mig a munkához fog. Az elkezdett dologba aztán könnyen belefárad, avagy különféle subjectives tünetek (fejnyomás, a szemtekékben nyilvánuló szorító vagy feszülő érzés, káprázás, fülzúgás, a nyaki és halántéküterekre localizálódó hevesebb lüktetés) akadályozzák meg annak folytatásában. A képzetek felelevenítése nehézkessé válik, gondolatainak kifejezésére sem írás, sem társalgás közben nem találja meg elég gyorsan a megfelelő szavakat, sőt sokszor a kevésbbé szabatos kifejezésekkel kell megelégednie, miáltal munkája a szokottnál hosszabb időt vesz igénybe s eredményében mégsem oly kielégítő, mint azelőtt volt. Beszéd közben az imént említett okoknál fogva gyakran elakad s intensitásában gyengült emlékezete könnyen cserben hagyja és sokszor éppen a legmegszokottabb, legegyszerűbb emlékképek nem jutnak eszébe, családja tagjainak, jó ismerőseinek nevét pl. bemutatás alkalmával nem tudja hirtelen megmondani, az események egymásutánját illetőleg nem eléggé biztos. A beszéd fonalát könnyen^ elveszti. Egyes, még nem régen elmondott dolgokat ismétel. Az emlékezetnek ezen magatartása sokszor csak halvány színben nyilvánul s csak itt-ott merül fel egy-egy pillanatra, de az efféle tünetek méltatásához hozzászokott megfigyelő számára már elégséges, hogy itt a kóros árnyalatot felismerje. Folsom helyesen jegyzi meg, hogy a paralysis korai diagnosisa annál könnyebben állítható fel, minél magasabban organisált az egyén, minél complicáltabb és nehezebb szellemi működést fejt ki s minél fejlettebbek, kiképzettebbek, finomabbak idegközéppontjai, mivel éppen az agy finomabb tevékenysége közben mutatkoznak legelőször a paralysisnél a rendestől elütő, sokszor annyira minutiósus hiányok, hogy csak a felette gondos és éles megfigyelés képes azokat felderíteni. Éppen ezért a bénulásos elmezevarra gyanús egyént tüzetes és huzamosabb időn át eszközölt, mélyreható észlelés alá kell venni s a környezet figyelmét a legapróbb részletekre is felhívni. Némely esetben a dementia paralytica hevesebb kitörése előtt a szellemi erőnek szokatlan éles fellobbanásával találkozunk, amidőn a beteg bámulatos pontossággal old meg nehéz feladatokat is. Egy ügyvéd betegemen, aki indokolatlan emésztési zavarok, gyors lefogyás, álmatlanság és ingerlékenység miatt kért tanácsot s pupillái egyenlőtlenek voltak, renyhén reagáltak, térdreflexe fokozott volt, nehány heti sanatoriumi kezelés alatt kipihente magát s újra munkához látott. Mivel azonban nemsokára ismét meglepték a nyugtalanság és álmatlanság tünetei, a sanatoriumba való menetele előtt közvetlenül valamennyi fontos dolgát, complicált számadását kifogástalanul rendbehozta, sőt végrendeletet is csinált. A fővárosba érkezése alkalmával már nagyon izgatott volt s a sanatoriumban az expansivos paralysis tünetei közt rövid idő múlva meghalt. Egy másik beteg a dementia paralytica hevesebb tüneteinek kitörése előtt közvetlenül értékes tudományos munkát írt. A paralysisesek jelleme már igen korán kezd lassú, eleinte alig észrevehető átalakuláson átmenni. Sokkal impressionabilisabbakká, ingatagokká, befolyásolhatóbbakká, felületesekké, következetlenekké, elérzé- kenyülésre hajlamosakká válnak, illemérzésük eltompul. Előbbi természetüktől elütő módon költekezők, kicsapongók vagy fukarak lesznek. A betegek egy részében kezdetben sajátságos paranoiás vonás is mutatkozhat, amennyiben környezetükkel szemben gyanakvókká, bizalmatlanokká válnak, majd gyanúsítani kezdenek, féltékenyekké lesznek, 21 Dr. Moravcsik : Elmekór- és gyógytan.
