Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 1. Az agy, a gerincvelő és a környéki idegek betegségei
22 hatnak, complikálódhatnak, hogy ilyen megkülönböztetés nem mindig lehetséges. De meg általában véve is gyakran az ok és okozatbeli viszony nem állapítható meg határozottan s inkább csak a tapasztalat, a pontosabb megfigyelés irányítása : az elmebaj és bizonyos káros tényező gyakori összetalálkozása, sajátságos egymásutánja, együttes megnyilvánulása és lefolyása adja meg az elbírálásra az alapot. Áttekinthetőség szempontjából megkülönböztetjük az elmebetegség testi, szellemi és vegyes (t. i. testi és szellemi együttes) okait. I. Testi okok. 1. Az agy, gerincvelő és a Környéki idegek betegségei. i Az agy ugyan néha bizonyos kóros befolyásokat (pl. daganatokat, ( tályogokat) hosszabb időn keresztül képes elviselni anélkül, hogy ezekre különösebb szembeötlő tünetekkel reagálna, jeléül annak, hogy az agy rokontermészetü területei a beállott zavarokat gyorsan képesek kiegyenlíteni : legtöbb esetben a különféle anyagcsere-, vérkeringésbeli, chemiai, nyomásbeli, szöveti elváltozások mégis a közérzet többé-kevésbbé kifejezett alteráltsága, általános rosszullét, szédülés, fejfájás, émelygés, az öntudat fátyolozottsága avagy elhomályosodása, a szorongó, félelem, gyengeségi érzés, remegés, az érlökés számának és ütemének, a pupillák nagyságának gyors megváltozása, könnyű kipirulás vagy elhalványodás, a túlérzékenység, izomrángások, fogcsikorgás, az izzadás, nyáladzás, emésztési zavarok, álmatlanság alakjában nyilvánuló agyi izgalmi tüneteket váltják ki. Ilyen„jelenségeket idézhetnek elő á környéki ingerek (pl. idegsértések, néha egyes szervek vizsgálása, így a kutatónak a hólyagba vezetése) reflex úton avagy közvetlenül az agy vérteltségi viszonyainak hirtelen megváltozása (vérbőség, vérszegénység), az agynyomásnak a nedvtartalom következtében, avagy az agyvérzés, az agydaganatok által előidézett fokozódása. Az agynyomás azonban néha korábban, máskor későbben a középponti idegrendszer középponti csatornáját az agyburkok között levő (az arachnoideás és piás) űrrel közvetítő foramen Magendi-n át történő nedvtartalombeli kiegyenlítődés által visszafejlődhet. Különben egy-egy agyfélteke nagyobbfoku összenyomást is elszenvedhet számbavehető tünetek nélkül. így pl. magam is láttam, hogy nagyobb terjedelmű, agyburok közti vérömlés az egyik agyféltekét összenyomta s az egyén még néhány napig járt-kelt, mígnem aztán a halálos kimenetel bekövetkezett. A dura mater haematomája az öntudat elhomályosodását vagy felfüggesztését okozhatja, hányás, szabálytalan gyors érlökés, féloldali bénulás és rángások, a pupillák szűkülése kíséretében. Az agyvérbőség (hyperaemia) esetében a congestio (kipirult arc, élénken belövelt szemkötőhártyák,a nagyságukban gyorsan változó pupillák:
