Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
A) Bevezetés
19 rendes tanárul. Mindketten nemcsak intensiv és a külföldön is elismerést aratott munkásságot fejtettek ki, de vezetésük alatt a szakemberek egész sora is fejlődött. Lechnernek már előbb sikerült a kormány elhatározásával teljesen modern színvonalon álló mintaszerű, pavillon-rendszerben épült klinikát létesítenie és berendeznie, amely 1901-ben meg is nyílt. Laufenauernek e tekintetben mostoha viszonyokkal kellett küzdenie, amennyiben a székesfővárosnak eleinte a régi Rókus-kórházban, később pedig a szükség szerint adaptált, de eredetileg nem ezen célra szánt, a Szt. János-kórházhoz csatolt magánépületben elhelyezett s így kevéssé alkalmas elmebeteg-osztálya szolgált a klinikai működés teréül. Laufe- nauer már azon oknál fogva is, hogy egy helyre összegyűjtött minél nagyobb elmebeteg-anyag legyen a tanításra felhasználható, az elme- kórtani klinika ügyét a székesfővárosi elmebetegosztállyal kapcsolatosan törekedett megoldani, ami az akkori viszonyok között sok nehézségbe ütközött és a kivitelt elodázta. A kedvezőtlen körülmények miatt szak- tevékenységét is inkább az agyanatomia és neurológia felé irányította. Iskolájából ezen szakmának is több kiváló képviselője {Schaffer, Sarbó, Ranschburg, Pándy, Hudovernig, Hajós, Ráthonyi Reusz) került ki. A klinika felállítását célzó törekvésének megvalósulását 1901. évi április 27-én váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta. Mint utódának, nekem maradt a feladat, munkáját folytatnom, de a megváltozott körülményeknél és viszonyoknál fogva más alapon, irányban és formában. Újabban a psychiatriás felfogás jelentékeny átalakuláson ment át, az elmebajosok gyógyítása és ellátása körül más, rationalisabb irányelvek jutottak érvényre s a szakma intensivebb művelése specialis berendezést, széles irányú vizsgáló módszerek és eszközök, valamint megfelelően begyakorolt segédszemélyzet alkalmazását kívánja. A tudományos búvárkodás igényeinek teljes kielégítésén kívül súlyt kell fektetni arra, hogy intézet berendezése kellő módot és alkalmat nyújtson az individualisáló elbánásra, a kórforma természete és tüneteinek változása szerint való csoportosításra, a betegek szabadabb mozgására, helyesen megválasztott foglalkoztatására, a csillapító eljárások eredményes végre- hajthatására, amit első sorban az ágybafektetés, a tartós langyos fürdők alkalmazásával érhetni el, a mesterséges izgatottságot kiváltó kényszer- eszközök elkerülésére, továbbá a szükség szerint használható különféle hydrotherapiás, elektrotherapiás eljárások kivitelére. Mindezek alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy a tanszék tudományos és didaktikai feladatát akkor oldhatja meg legsikeresebben, ha az egyetem körében nyer önálló s megfelelő módon szervezett klinikát. Ebbéli törekvésemben úgy az orvoskari tanártestület, mint az egyetemi orvosi intézményeink létesítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Tóth Lajos miniszteri tanácsos hathatósan támogatott s a kormány bölcs intézkedése alapján lehetővé vált, hogy az utasításaim szerint Korb és Giergl műépítészek 2*
