Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 11. Az el- és kiválasztás, a hőmérsék és az álom rendellenességei
171 vagy szavak humoros megváltoztatása, különös jelzőkkel való ellátása, különféle betoldások, kihagyások (pl. poros helyett boros, vagy oculomotorius helyett n. poculomotorius, országgyűlés helyett orrgyülés, kézszorítás helyett talpbarátság), uj szavak faragása, a grammatika és mondattan-ellenes vonás, összevonások, a rövid telegramm-stylus. Az álomképek nélkül való alvás a legüdítőbb. A túlhajtott erősebb testi és szellemi munka, továbbá a kedélyi izgatottság (öröm, bánat, felindulás stb.) megnehezíti az álom bekövetkezését s ha végre sikerül is, a tapasztalat szerint nyugtalan, könnyen megszakadó, részben izgató, félelmes, részben kellemes, kéjes, phantasiás álomképekkel tarkázott szokott lenni. Az álomképekre jelentékeny befolyást gyakorolnak a szervi érzések, a telt vagy üres gyomor, az orr, a gégecső, a tüdő, a gyomor és a belek catarrhusos állapotai, amelyek sokszor reflexes utón kínos, gyötrő érzéseket, ijesztő associatiós műveleteket indítanak meg, a beteg pl. azt álmodja, hogy rablók közelednek felé, mellére térdepelnek, fojtogatják, megszurják, üldözik vagy más rémes alakok, állatok támadják meg. A telt hólyag sokszor reflexes utón kéjes képzetsorozatokat támaszt, amelyek az urogenitalis középpont izgatása következtében pollutióhoz vezethetnek. Lázas állapotban az álmodásra való hajlam nagyobb. Az álom és ébrenlét között levő átmenetes időszakban érzéki csalódások is keletkezhetnek. Néha az élénk álomképek bevezetik vagy színezik az elmebetegség tüneteit. A betegek olykor átviszik azokat az éber állapotba s téves eszméikbe belevegyítik, mint átélt eseményeket, tapasztalatokat értékesítik. Alkoholistáknál jellemző a tűzről, vízről, ördögről, állatokról való álmodás, mig a paralysis progressivában, a dementia praecoxban gyakori az erotikái tartalom. Habár az álom fontos életszükség s Kronthal szerint négy-ötnapi álmatlanság a kutyát megöli: a tapasztalat szerint sok neurastheniás, hysteriás és még több elmebajos már csekély mennyiséggel is beéri hosszabb időn át, anélkül, hogy testi és szellemi frissesége különös módon szenvedne. Sok elmebántalom bevezető és kísérő tüneteként látjuk a nehezen bekövetkező, hiányos álmot vagy éppen az álmatlanságot, amely csak a gyógyulás vagy elbutulás felé haladás után szűnik meg. Különösen a paralysis progressiva és az agysyphilis eseteiben találkozunk gyakran a makacs álmatlansággal (agrypnia), de a mániás, depressiós elmezavarban szenvedő és amentiás beteg is képes napokat, éjjeleket álmatlanul tölteni. Olykor pedig a hosszabb alvás sem okoz üdülést. Az álom néha rohamszerűen áll be epilepsiásokon, hysteriásokon. Az u. n. hysteriás narkolepsia (álomszerű állapot) néha nemcsak órákig, de napokig is eltarthat, amely alatt a beteg mozdulatlanul, behunyt szemmel fekszik, a hozzá intézett kérdésekre, sőt az erősebb ingerekre (pl. faradés áramra) sem reagál, izmai vagy teljesen elernyedtek (resolutio) vagy a viaszhajlékonyság (flexibilitas cerea) állapotába jutnak, sőt
