Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
157 a teljes beszédképtelenséggel járhat, amidőn a beteg legfeljebb csak egyes szótagokat ejt ki tökéletlenül önként vagy bemondásra, sem olvasni, sem írni nem tud, de a beszédet, Írást megérti, le is másolja. (Aphasia motorica corticalis.) A beszédnek van még sensoros centruma is, amely — mint Wernicke kimutatta — a halántékkarély felső tekervényében terül el. Ennek sérülése a hallás útján szerzett emlékképek elvesztését okozza. (Aphasia sensorica corticalis.) Ilyen esetben a beteg hallja ugyan a hangot, szavakat, de nem érti meg s néha a hallottakat sem képes elmondani, dictálásra Írni és olvasni sem. Ezt az alakot aphasia amnesticának is nevezik, mert a beteg, bár felismeri a tárgyakat s ha rosszul nevezik meg előtte, tagadólag int, de önként nem képes megjelölni (elfelejtette). Ha azonban kiejtik előtte, nyomban ismétli a szavakat. Amidőn az elváltozás a motoros és sensoros mező közt levő összekötő pályán van, vezetési aphasiáról (paraphasia) szólunk. Ezen alakot Lichtheim „aphasia insularisnak“ is nevezte, mivel az összeköttetés az insula táján létesül. De voltak ilyen természetű aphasiás tünetek az insula teljes sértetlensége mellett, a beszédbeli pálya más területének elváltozásánál. A paraphasia többnyire a sensoros aphasiával együtt szokott előfordulni. Ennek lényege abban áll, hogy a beteg egymáshoz hasonló szavakat összecserél. Amidőn csak a betűk cserélődnek össze, aphasia literalisról szólunk. Az aphasiának egyrészt anatómiai, másrészt hypothesises alapon az elsoroltakon kivül még több más alakját különböztették meg (Kussmaul, Wernicke, Charcot, Lichtheim stb.). Felvették az úgynevezett fogalomcentrumot, amely tulajdonképen kellő associatiós formában kialakult emlékképekből szövődik össze. Csakis érzéki corticalis mezők területére locali- sálható. Ez aztán úgy a motoros, mint a sensoros beszédbeli centrummal, emezek pedig a subcorticalis területekkel vannak összeköttetésben. Ily módon Wernicke és Lichtheim szerint a motoros fogaloin-sensoros centrum pályájának első izén (motoros-fogalom centrum) bekövetkező elváltozás a transcorticalis motoros aphasiát (beszéd és irás megértése, az után- mondás, hangos olvasás, dictandóirás és másolási képesség mellett a spontán beszéd és irás hiányzik), a második részén (fogalom-sensoros centrum) levő pedig a transcorticalis sensoros aphasiát (a beteg nem érti meg ugyan a hallott szavakat és az írást, de képes azokat utánozva elmondani és hangosan olvasni) okozza. Ugyanígy megkülönböztetik még a subcorticalis motoros és sensoros aphasiát. Az előbbiben sértetlen a beszéd és irás megértése, a spontán, másoló és dictált irás, de fel van függesztve a spontán és utánmondó beszélő- és hangosan olvasó képesség. Az utóbbiban szintén hiányzik az előbbi felfüggesztett képessége, de megvan tartva a spontán beszéd, a hangos olvasás, az irás megértése és az irás másolása.
