Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei

141 a tudat megkerülésével folyhat le, továbbá a reactio formájának azonossága, leg­feljebb csak foka változik (akár hópehely hull, akár ököl vagy dorong közeledik a szem felé, a szemhéj csak lezárul, legfeljebb csupán erősebben húzódik össze) s többnyire védelmi természetű. Lehet egyszerű vagy összetett és öröklés révén tökéle­tesedhetik. Az automatosak lehetnek eleinte tudatosak, de később a figyelem oda- terelődése nélkül pereghetnek le (pl. a járás, úszás, zongorázás). Az azokat megindító ingerek után felmerülő újabbak módosítólag befolyásolhatják. Fejlődhetnek generá­lókon át a reflexekből vagy egy és ugyanazon egyén életének lefolyása alatt az akaratos cselekedetekből. Leginkább az agykéreg alatt levő nagy dúcok (főleg a thalamus) működésével vannak összekötve. A cselekedetek egy vagy több érzet következményei s befolyást gyakorolnak rájok a már meglevő emlékképek, valamint az ezekkel kapcsolatosan meginduló összhangzó és ellentétes associatiós míveletek. Ily módon az agykéreg functióiból indulnak ki. Alakjai Ziehen szerint az ösztönszerü, affectives, intellectusos és expressiós mozgások. Az elsőt valami beható inger okozta érzet közvetlenül váltja ki, pl. a támadás ellen való védekezés. A második az egyéniség, a körülmények, viszonyok szerint változó kivánságokhoz, indulatokhoz csatlakozik. A harmadik rendesen a motívumok és ellenmotivumok, az érvek harcának eredménye. Az expressiós a han­gulat által színezett belső, psychés folyamatnak, az érzelmeknek motoros alakban való kifejezése. Ilyen az arcjáték, a taglejtés és a beszéd. A cselekedetek minősége és alakja függ az inger által közvetlenül kiváltott, a körülmények és viszonyok adta közbefutó és az egyéniségben a gyermekkortól fogva (nevelés, tanítás, példa, tapasztalat utján) előkészített (pl. erkölcsi, jogi) latens képzetektől, továbbá a felmerülő ingereket kisérni szokott érzelmi complexumok alkotta hangulattól. Valamely tárgynak megpillantása és az ezzel járó kellemes vagy kellemetlen érzés annak megszerzésére, megközelítésére vagy elkerülésére sarkalhat, de még a tett végrehajtása előtt megindul a cselekedetre késztő és azt akadályozó képzetek, ellenérvek küzdelme, továbbá a tett kivitelének különféle szakában merül­hetnek fel újabb előre meg nem fontolt vagy előre nem látható körülmények, amelyek más irány felé terelhetik és akadályozzák vagy módosíthatják a cselekvés formáját. A normalis, kellő nevelésben, iskoláztatásban részesült, intelligens embert minden előzetes latolgatás nélkül meg fogja óvni ethikai, moralis érzése minden antisocialis, jogellenes, erkölcstelen, illemsértő tett elkövetésétől. Minden érzés mozgás kiváltására törekszik, amely egy vagy több izomnak kellő időben való bizonyos fokú és időtartamú összehúzódása, valamint elernyedése által jön létre. Ezen mívelet szabatos kivitelét több­féle tényező gátolhatja vagy támogathatja. Ilyenek az innerváló közép­pontokban, idegekben, vagy izmokban és Ízületekben s ezek körül levő organumos okok: a középponti idegrendszer és a környéki idegek külön­féle betegségéből eredő bénulás, ataxia, reszketés, görcsös összehúzódások, vagy rángások, izomsorvadás, izületi elváltozások, daganatok stb., — továbbá a psychés természetű jelenségek; kellemetlen érzések, depressio, öntudatzavar, hallucinatiók, kényszerképzetek, téves eszmék, akaratbeli gyengülés, az associatio gátoltsága vagy elevensége, továbbá a körül­ményeket, a viszonyokat, a helyzetet a célszerűség, helyesség és alkalom- szerűség szempontjából mérlegelni hivatott s a szerzett tapasztalatok által megedzett vagy gyengült Ítélőképesség. Megkülönböztetjük tehát az organumos és psychés természetű motoros

Next

/
Thumbnails
Contents