Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 6. A tudat zavarai
132 esetben nyilatkozik a meggyógyult elmebeteg határozottan az elmebaj felől, mert sok vagy resteli ennek beismerését, vagy erről való fogalma nem elég tiszta s ilyenkor csak annyit mond, hogy nem volt normalis állapotban, túlságos ideges volt stb. A tudat részleges megváltozása nyilvánul az agnosia és apraxia tüneteiben is. Az első esetben a beteg a személyeket, tárgyakat, tüneményeket általában, vagy csak a megfelelő érzékszervvel nem ismeri fel, dacára az egyes érzékszervek zavartalan működésének. A beteg hall ugyan zörejt, hangokat; lát; vannak bőr- és izomérzései, de azok minőségét, tartalmát nem ismeri fel (pl. nem tudja meghatározni a tárgyak alakját, tömöttségét). Az apraxia esetében az izmok működésének, erejének és coordinatiójának zavartalansága mellett a szándékos cselekedetek kivitele tökéletlen, hiányos, hamis, vagy éppen nem történik meg. A beteg automatikusan végezhet ugyan ilyeneket, pl. a kezébe adott kalapot megfogja, a pénzt markába szorítja, a tartóból kiveszi a szivart, de aztán a gyufadobozhoz dörzsöli, a ceruzát a tintába mártja, a kanállal akar irni. A paralysis progressiva előrehaladt szakában a betegek az elébök tartott tárgyakra, még az égő gyufára is kinyitják szájukat, hogy bevegyék. Ily módon a tárgyak használatának, egyes gyakorlat utján elsajátított finomabb és complicáltabb cselekedetek kivitelének tudata hiányos. Ez az apraxia (vagy dyspraxia) egy vagy több végtag általános, vagy részleges ilyen természetű tevékenységére terjedhet ki. A beteg vagy felismeri az egyes tárgyakat, de a velük való bánást nem tudja, vagy nem ismeri fel és ennek következtében használja visszásán. [Olyan esetben, midőn a betegben nincs meg az a képesség, hogy testének egyik felével vagy valamely végtagjával a kívánt célirányos cselekedetet végrehajtsa, Liepmann szerint apraxia motoricáról szólunk, mig akkor, ha a szándékolt cselekvés mozzanatainak tudata hiányos vagy téves, a kivitel közben a szabatos lefolyást gátló mozgásbeli többlet, csökkenés, elsiklás csúszik be s a cselekedet tökéletlenül, töredékesen vagy éppen nem hajtatik végre, apraxia idea- toricáról. Az apraxiás esetekben az agy egyes részeinek (a gyrus supramarginalis, a homlokkarély, a corpus callosum és a bal agyfélteke supracapsularis területe stb.) elváltozásait találták. A betegek tér- és időbeli tudatának homályossága vagy meghamisítása a badar “Képzetek egész sorát teremti. Ilyenkor mondják, hogy repülnek, a csillagok között járnak, néhány perc alatt körülutazzák a világot, több ezer év óta élnek, mint ezt főleg a paralysis progressiva expansiós alakjainál tapasztaljuk. Tájékozódásuk hiányossá, tökéletlenné válik vagy teljesen elhomályosul, amidőn a személyeket, tárgyakat, eseményeket, tüneményeket, helyet és időt sokszorosan összecserélik, az utakat, utcákat összetévesztik, nem találnak lakásukra, céltalanul bolyongnak ide-oda, mint ez paralysis progressivánál, dementia seni-
