Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
129 az egész\ agytevékenység, az öntudat, a képzelet, az itélő-következtető művelet kóros megváltozásából erednek. A téves eszmék nagy részében betegek a saját lelkivilágukban felmerülő és lefolyó eseményeket, azoknak kellőleg nem, vagy éppen fel nem ismert motívumaival, rosszul értelmezett következményeivel, az érzelmeket, gondolatokat, a cselekvésre késztő impulsusokat a külvilágba projiciálják s eredetüket ott, hatásukat onnan hiszik, érzik, látják. A saját énjök és a külvilág között levő kapocs reális szálai meglazulnak, a való és képzelt határai elmosódnak. y) Az ítélőképesség gyengülése. Az Ítélőképesség az emlékképekkel és associatiós kapcsolatokkal dolgozik, tehát első sorban ezek minőségétől és mennyiségétől függ az ítélet alakja és tartalma. Szabatos és helyes kibontakozását akadályozzák a hallucinatiók, illusiók, az emlékezés zavarai, a kényszerképzetek, téves eszmék, a kóros hangulatbeli elváltozások és a zavart- ság állapotai. Physiologiás határok között is találkozhatunk az ítélőképesség gyengeségének különféle fokával az ú. n. korlátolt elméjű egyénekben, amely a benyomások, az események, tünemények, tények és azok vonatkozásainak felismerése, értékelése, sajátságaik szerint csoportosítása, különválasztása közben mutatkozó felületességben, elhamarkodottságban, azoknak a tapasztalati emlékképek gyanánt való feldolgozására és értékesítésére vonatkozó csekélyebb képességben, az önálló nézetek kifejlesztésének tökéletlenségében és a befolyásolhatóságban nyilvánul. A physiologiás gyengeelméjű vagy helyesebben korlátolt elméjű felfogása, associatiója lassúbb, nehézkesebb, mint a rendes eszüé, hosszabb időre van szüksége, mig valamit kellő módon felfog s abból vagy afelett ítéletet alkot. Ha ezt a szellemi tevékenységet gyorsabban kénytelen végezni, hibáz, de egyúttal képes belátni ezen hiányát s hosszabb gondolkodás után eltalálni a helyes kibontakozás útját. Szellemi fejlődésének menete bár a normalis átlagénál lassúbb, ismeretek szerzésére és megőrzésére képes. Szellemi gyengesége különösen a complicáltabb combinatiós műveletek közben s az elvontabb fogalmak nehezebb megértésében tűnik ki. Képzeletkörének lomhább tevékenysége miatt szellemileg kevéssé productiv, csekély inventióval és önállósággal, idegen, főleg intelligentiában fölényben levők által könnyen befolyásolható. Családi, socialis, erkölcsi érzésük kifejlődik s korlátoltabb látókörük mellett szorgalmas, takarékos, gondos egyénekké válhatnak, hivatásukat jól betölthetik. Ott azonban, ahol a szellemi korlátoltsággal még a nevelés, iskoláztatás hiányossága, az elhanyagoltatás kapcsolódik össze, a meglevő szellemiség csekélyebb értékűvé válik. Az ítélőképesség megfogyatkozása leginkább a szerzett és veleszületett kóros elmegyengeség, butaság eseteiben nyer kifejezést, ahol Dr. Moravc6ik: Elmekór- és gyógytan. 9
