Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 5. Az associatio zavarai
123 vágó érdekes esetet közölt. Egy beteg dacára kifejtett ellenállásának, kénytelen volt a mellette levő egyént megütni, egy másik meg időszakonkint minden előzmény nélkül hirtelen felkapta a keze ügyébe kerülő tárgyat s a földre vagy a környezet felé csapta s megesett vele, hogy az utcán egy tisztességes nő fejéhez borosüveget dobott. Ezen tette után sírva könyörgött bocsánatért. Máskor pedig a karján tartott csecsemőt vágta a földhöz. Néha hirtelen minden előzmény nélkül történhet ilyen motoros kitörés, mig más alkalommal az önmagával folytatott küzdelem előzte meg, mely alatt elhalványodott, szívdobogás, gyomornyomás, általános rosszullét lepte meg. A cselekmény elkövetése után nagy megkönnyebbülést érzett. Ugyancsak Magnan nőbetegét valahányszor szoptatott, azon gondolat gyötörte, hogy csecsemőjét dobja ki az ablakon vagy szuija ki a szemét és ezért segítségért kiáltott és sohasem akart egyedül maradni a gyermekkel. Egy dajka pedig úrnője lába elé vetette magát és könyörgött, hogy ne hagyják egyedül a gyermekkel, mert mihelyt meglátja annak fehér bőrét, valami belső ösztön arra sarkalja, hogy ölje meg azt. Néha egyes tárgyak (kés, pisztoly, gyufa, iüz)_lát^^jÁU\a-~ki~ az ilyen természetű kényszerképzeteket és cselekedeteket. Ilyen alapon keletkezik, főleg hysteriás, epilepsiás, gyengeelméjű, alkoholista egyénekben a lopás, a gyujtogatás (amit kleptomania és pyromania néven is jeleznek, bár nem helyesen, mert a mania alatt a többnyire derült hangulattal járó mozgási és szellemi nyugtalanság állapotát értjük) és a sexualis erőszak különféle alakja. Egyes betegekben a fokozott ingerlékenységnek, a szorongásnak, félelemérzésnek mintegy psychés levezetője szokott lenni a kényszer- cselekedet, amelyet egy időre megnyugvás követhet. Sok esetben tapasztalhatjuk az ilyen gyötrő érzésektől való megszabadulásra, a motoros kisülésre való törekvést (pl. a melancholiás depressióban, élénk hallucinatiók hatása alatt, az amentiában), amikor a betegek a fejüket a falba verik, hajukat tépik, ütlegelik magukat, leugranak az ablakból, egyes tárgyakat megrongálnak, beütik az ablakot, a környezetet megtámadják, hogy így szerezzenek megkönnyebbülést. Mig másokban minden kedéiybeli emotio nélkül váratlanul, hirtelen keletkeznek (pl. dementia praecoxban). A kényszerképzetből vagy hirtelen fakad a cselekedet vagy előleges associatiós mívelet, a rövidebb-hosszabb ideig tartó küzdelem után. De nem mindegyik válik cselekedetté. Az értelmi gátlás foka sok esetben akadályozza a kivitelt. A kényszerképzetek úgy a gondolkodást, mint a cselekvést lényegesen befolyásolják, megköthetik, béníthatják, rendellenes irányba terelhetik. A hypochondriás, szorongó érzések hatása alatt egyes betegek nem mernek bizonyos tárgyra, személyre, eseményre gondolni, helyzetüket, tartózkodásukat megváltoztatni azon kényszerképzet hatása alatt, hogy hirtelen rosszul lesznek, végtagjaik felmondják szolgálatukat, elszédülnek, összeesnek, gutaütés éri őket. Egy neurastheniás betegem valamelyik ismerőse házában rosszul lett s ezen idő óta valahányszor fel akarta azt keresni, lakása ajtaja előtt szédülés, izzadás, émelygés, szívdobogás, végtagjainak gyengeségi érzése, nyugtalanság lepte meg, úgy hogy
